Az orosz vagyon mellett lobbizott Orbán Brüsszelben

A Békemenet miatt elkéső Orbán Viktor nélkül adta ki 26 ország a közös záródokumentumot a brüsszeli csúcstalálkozón. A befagyasztott orosz vagyon kamatjainak felhasználása a miniszterelnök szerint ellenkezne a magyar nemzetstratégiával.

Robert Ficonak jutott az a szerep Brüsszelben, hogy a Békemenet miatt késő magyar miniszterelnök szavait felolvassa az uniós tagállamok vezetőinek. A tanácskozást követő péntek reggel Orbán az újságíróknak azt mondta, a szlovák miniszterelnök derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket, amíg ő otthon „hadakozott”. Írásban elküldött álláspontja alapján Magyarország nem támogatja az első csatlakozási fejezetcsoport tárgyalásának megnyitását Ukrajnával, valamint „semmilyen pénzügyi intézkedést, amely a magyarok pénzét kivinné vagy azt veszélyeztetné Ukrajnába vagy Ukrajnával összefüggésben”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a budapesti békecsúcs igenis napirenden van.

„Az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak, és bármikor megegyezhetnek. Mivel megegyezés esetén nagyon gyorsan tető alá lehet hozni egy béketanácskozást, Magyarország várakozó állapotban van” - fogalmazott.

Hozzátette, hogy nem szeretné, ha Magyarország egy olyan szövetségnek lenne a tagja, amelynek egy újonnan felvett tagja háborús veszedelemben él. Megismételte azt is, hogy nem támogatja az Ukrajnával történő uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését, és nem támogat semmilyen olyan pénzügyi intézkedést sem, amely, mint kiemelte, a magyarok pénzét kivinné Ukrajnába, vagy veszélyeztetné Ukrajnával összefüggésben.

Azzal az uniós tervvel kapcsolatban, ami Ukrajna támogatására használná fel az európai bankokban elhelyezett, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz vagyonok kamatait, Orbán Viktor úgy vélekedett: "ha egyszer is hozzányúlnak politikai parancsra bármely itt elhelyezett összeghez, ami nem az unióé, hanem unión kívüli tagállamé, azt elvonják, ráadásul nemzetközi jogi szempontból kétes módon, akkor az megingatja az összes Európában pénzügyi befektetést végrehajtó bizalmát, és akkor ez az üzletág tönkremegy". Hozzátette, hogy Oroszországban több nagy magyar stratégiai cég is jelen van, amelyek pénzét nem akarja kockáztatni. Azt is elmondta, hogy a héten levelet váltott az orosz elnökkel, amelynek során Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy orosz pénzeket érintő esetleges uniós intézkedésekre ellenlépéseket fognak tenni.

Az uniós tanács által csütörtökön elfogadott Oroszország elleni 19. szankciós csomagról azt mondta: „mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak. A megszorító csomag, amely folytatja ugyan az elhibázott uniós szankciós politikát, Magyarországot nem érinti negatív módon”.

A brüsszeli csúcstalálkozón ott volt Volodimir Zelenszkij is, de vele a késés miatt nem találkozott Orbán Viktor. A záró dokumentumot így a 26 tagország a magyar kormányfő nélkül adta ki, ehhez hasonló már korábban háromszor is megtörtént.

A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy a nemzeti ünnepen miért Brüsszelt állította be elnyomó hatalomnak Moszkvával szemben, amire azt mondta, hogy az tévedés, és a szovjet birodalom összeomlásáról végig szó volt a beszédében. Azzal kapcsolatban, hogy mennyien voltak a Békemeneten és a Nemzeti meneten azt mondta: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott. Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Október 23-án a miniszterelnök Facebook-posztjában azt írta, kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a „Tisza háborús menetén”.