A közmédia és az árrésstop miatt is kötelezettségszegési eljárás indul

Hivatalos felszólítást küldött az Európai Bizottság Magyarországnak, mert több hazai jogszabályt is összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal. A kifogások az árréstopról, a médiaszabályozásról, a hiteles fordítások piacáról és a MOL–állam közti választottbírósági eljárásról szólnak.

Az Európai Bizottság négy ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, miután álláspontja szerint több hazai szabályozás ellentétes az Európai Unió jogi kereteivel. A folyamat első lépéseként a brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben részletesen kifejti aggályait, és két hónapot ad a válaszadásra.

Az egyik kifogásolt terület az élelmiszerekre és drogériai termékekre bevezetett úgynevezett árrés-stop, amely legfeljebb 10 százalékban határozza meg a beszerzési ár és a fogyasztói ár közötti különbség felső határát.

A magyar kormány ezt az infláció megfékezésével indokolta, a bizottság azonban úgy véli, hogy a szabályozás sérti az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét, valamint a diszkrimináció tilalmát.

A testület szerint a korlát arra kényszerítheti a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, hogy veszteséggel értékesítsék az érintett termékeket, mivel az előírás nem veszi figyelembe a működésükhöz kapcsolódó egyéb költségeket. A testület értelmezése alapján ez hátrányos megkülönböztetést eredményez a nemzetközi vállalatok számára, és közvetve veszélyeztetheti a náluk dolgozó, zömében magyar munkavállalók munkahelyeit is.

A második ügy a médiaszabályozást érinti. Az uniós testület szerint a magyar jogszabályok nem felelnek meg az új uniós médiairányelvnek, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló előírásoknak. A kifogások között szerepel a médiatermékek gazdasági tevékenységének indokolatlan korlátozása, a szerkesztői szabadság csorbulása, a közmédia működésének szabályozási hiányosságai, valamint az állami hirdetések nem átlátható elosztása. A bizottság emellett a magyar médiahatóság működésével kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, amelyek szerinte sérthetik a médiapluralizmus és a piaci verseny uniós normáit.

A harmadik kifogás a hiteles fordítások piacára vonatkozik. Magyarországon jelenleg az állami OFFI Zrt. rendelkezik kizárólagos joggal arra, hogy hivatalosan elismert hiteles fordításokat készítsen. A bizottság szerint ez a monopólium korlátozza a szolgáltatások szabad mozgását és a vállalkozások szabad letelepedésének jogát, továbbá ellentétes az átlátható közbeszerzési eljárás követelményeivel.

Mivel más szolgáltatók nem léphetnek be a piacra, Brüsszelben úgy vélik, hogy sérül az uniós versenyjog egyik alapelve is.

A negyedik eljárás a MOL és az állam közötti választottbírósági ügyet érinti. Az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy két EU-tagállam energetikai vállalatai közötti jogvitát nem lehet választottbíróság elé vinni, mert ez az uniós jog egységes érvényesülését veszélyeztetné. Bár a nemzetközi Energy Charter Treaty (ECT) lehetőséget biztosít az ilyen eljárásokra, az EU jogrendje elsőbbséget élvez, így a vitáknak a nemzeti bíróságokon kellene zajlaniuk. A bizottság szerint a MOL és az általa irányított cégek megsértették ezt a követelményt.

A kötelezettségszegési eljárás ebben a szakaszban még nem jelent szankciót, hanem egyfajta párbeszédet indít a bizottság és a tagállam között. Ha Magyarország nem tud olyan megoldást bemutatni, amely eloszlatja a testület kifogásait, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, amely akár pénzbírságot is kiszabhat a későbbiekben.