Iráni forrás a Kontrollnak: „A tüntetések hullámokban zajlanak, a feszültség tapintható”

Évek óta nem látott méretű rendszerellenes tiltakozáshullám zajlik Iránban. A megmozdulásokat eredetileg az iráni valuta, a riál összeomlása váltotta ki, mára azonban több helyen nyíltan a teokratikus rendszer megdöntését és Ali Hámenei távozását követelik a tüntetők.

A tiltakozásokat több tucat halálos áldozat, ezres nagyságrendű letartóztatások és ismétlődő országos internetszolgáltatás-kimaradások kísérik, miközben Irán mind a 31 tartományát érintik, és egyre nyilvánvalóbb legitimációs válság elé állítják az iszlám köztársaság vezetését.

A mostani hullám 2025 decemberének végén kezdődött. Először a teheráni bazár kereskedői zárták be üzleteiket, tiltakozva ezzel a riál történelmi zuhanása és az elszabaduló infláció ellen. Rövid időn belül más társadalmi csoportok is csatlakoztak. A nemzeti valuta értéke ekkor már negatív rekordokat döntött, megközelítette az 1,45 millió riált dolláronként, miközben a hivatalos infláció tartósan 40 százalék felett ragadt.

Az árrobbanás az alapvető élelmiszereket és gyógyszereket is sokak számára elérhetetlenné tette.

A gazdasági tiltakozás azonban gyorsan politikai színezetet kapott. A kezdeti árfolyam- és áremelés-ellenes jelszavakat rövid időn belül nyílt rendszerkritika váltotta fel. Elemzők szerint a mostani düh egyáltalán nem pillanatnyi fellángolás, hanem az évek óta felgyülemlő feszültségek – a korrupció, az elszigeteltség, a szankciók – újabb berobbanása.

Tömegek az utcán

Az utóbbi napokban Teheránban és a hatalom egyik fellegvárának számító Meshedben is hatalmas, többnyire békés tömegek vonultak utcára. A főváros keleti és északi kerületeiben, valamint a Nagy Bazár környékén ezrek jelentek meg, több helyen úgy, hogy a biztonsági erők nem avatkoztak közbe azonnal. Ugyanakkor több helyen összecsapásokra is sor került: egyes pontokon a rohamrendőrség könnygázt vetett be, valamint – beszámolók szerint – éles lőszert is használt. Több városban utcai konfrontációk alakultak ki a tüntetők és a biztonsági erők között, miközben

egyes kurd régiókból származó felvételeken Kalasnyikovok lövései is hallhatók.

A közösségi médiában terjedő – azóta hitelesített – felvételeken az látszik, hogy a rendfenntartók egyes pontokon visszahúzódtak, miközben a tüntetők egyre szervezettebbé váltak.

Meshedben egy főútvonalat teljes szélességében elfoglalt a tömeg. A demonstrálók „Ne féljetek, mert együtt vagyunk!” és „Szégyen-szégyen!” jelszavakat skandáltak, máshol viszont már nyílt monarchiapárti rigmusok is felzúgtak: „Éljen a sah!”, „Ez az utolsó csata! Pahlavi visszatér!” – utalva az emigrációban élő Reza Pahlavira, az elűzött sah fiára. 

Több videón az is látható, ahogy tüntetők felüljárókra mászva leszerelik a megfigyelőkamerákat, mindezt szimbolikus gesztusként az állami kontroll ellen.

A halálos áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot. A Human Rights Activist News Agency szerint legalább 34 tüntető – köztük öt gyermek – és nyolc biztonsági erőkhöz tartozó személy halt meg, miközben 2270 embert őrizetbe vettek. A Norvégiában működő Iran Human Rights ennél is súlyosabb képet fest: szerintük legalább 45 tüntetőt öltek meg a biztonsági erők, köztük nyolc gyermeket.

„A feszültség mindenhol érezhető”

Egy iráni forrásunk szerint – aki biztonsági okokból nem vállalhatja a nevét – a helyzet „feszült, de még nem kaotikus”.

„A tüntetések hullámokban jelennek meg Teherán különböző pontjain, és az ország más részein is. Az emberek dühösek és fáradtak, ugyanakkor elszántak. Sok szempontból emlékeztet a 2022-es tüntetésekre. Figyelünk egymásra az utcán, de egyelőre senki nem tudja, meddig tartható ez így.”

A tiltakozásokkal párhuzamosan országos internetszolgáltatás-kimaradások is jelentkeztek. Forrásunk is megerősítette, hogy több helyen kizárólag Wi-Fi-kapcsolaton keresztül működik az internet. A NetBlocks és más monitorcsoportok mérései alapján legtöbb régióban teljesen leállt a mobilinternet, miközben a közösségi oldalakhoz és üzenetküldő alkalmazásokhoz való hozzáférést szelektíven korlátozzák.

Jogvédő szervezetek szerint az információáramlás tudatos blokkolása úgynevezett „sötét zónát” hoz létre, amely akadályozza a visszaélések dokumentálását. Az Amnesty International több alkalommal figyelmeztetett az aránytalan erőszak, az éles lőszerhasználat és a célzott lövések dokumentált eseteire.

Merre tovább?

Szakértők szerint a mostani tiltakozások már jóval túlmutatnak a puszta gazdasági elégedetlenségen: egyre inkább az iráni rendszer mélyülő legitimációs válságáról szólnak. Egyre több helyen nem reformokat, hanem nyílt rendszerváltást követelnek a tüntetők, ám abban, mi következhetne az iszlám köztársaság után, továbbra sincs egységes elképzelés.

Az iráni vezetés szerint külföldi beavatkozás áll a folytatódó országos tüntetések hátterében, egyúttal gazdasági ígéretekkel igyekszik csillapítani a feszültséget.

Ali Hámenei legfelsőbb vezető egy televíziós beszédben Donald Trump amerikai elnököt tette felelőssé a tiltakozások szításáért. Az iráni állami média beszámolói szerint az erőszakos cselekményeket külföldről irányított „terrorista sejtek” követték el.

A tiltakozásokkal párhuzamosan több helyen kormányzati szimpátiatüntetéseket is tartottak, ugyanakkor a hatalom ellenes megmozdulások jelentőségét jelzi, hogy a demonstrációk olyan hagyományosan konzervatív városokra is kiterjedtek, mint Kom és Meshed.

Címlapkép: Facebook