Trump egyelőre befékezett Iránnál, de a katonai opciók továbbra is az asztalon vannak

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben többször is azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok katonai erővel avatkozik be Iránban, amennyiben a hatóságok erőszakkal fojtják el a kormányellenes tiltakozásokat. Az iráni tüntetések decemberben robbantak ki, elsősorban az ország súlyosbodó gazdasági helyzete okán, januárra azonban már jóval átfogóbb kihívássá váltak az iszlám köztársaság klerikális vezetése számára. A helyzet ezután gyorsan eszkalálódott: az amerikai elnök nyilvánosan is katonai beavatkozással fenyegetőzött, miközben nem hivatalos becslések szerint az erőszakos fellépéseknek már ezres nagyságrendben lehetnek halálos áldozatai. A fenyegetések és a kiszivárgó információk ezzel együtt tovább növelték a bizonytalanságot, és újra napirendre tették a kérdést, meddig mehet el Washington, és milyen árat fizet érte Irán.

Január 14-én aztán váratlan fordulat következett. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján – amikor a legtöbb forrás szerint már csak órákra volt az offenzíva kezdete – azt állította, hogy értesülései szerint Iránban leállt az erőszak, és megszűntek a tüntetők elleni halálos fellépések. Elmondása szerint „nagyon fontos információforrások” tájékoztatták a „másik oldalról” arról, hogy az emberölések abbamaradtak.

„Azt mondták, hogy a gyilkolás megállt, és a kivégzések leállnak – rengeteg kivégzés volt előkészítés alatt, és ezek nem fognak megtörténni. Majd meglátjuk” – fogalmazott az amerikai elnök.

Trump ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok még nem tudta független forrásokból ellenőrizni az értesüléseket.

Az Al Jazeera washingtoni tudósítója, Mike Hanna szerint Trump megszólalásai arra utalnak, hogy az elnök enyhébb irányba mozdult el. Hanna úgy fogalmazott: Trump továbbra is mérlegeli a különböző lehetőségeket, nemzetbiztonsági tájékoztatásokat kap, ugyanakkor a mostani kijelentései egy lehetséges deeszkaláció irányába mutatnak, és eltávolodást jeleznek a korábban kilátásba helyezett közvetlen katonai beavatkozástól.

Eközben Sina Toossi, a Center for International Policy vezető munkatársa az Al Jazeerának arról beszélt, hogy Trump azon állítása, miszerint Iránban leálltak a gyilkosságok, első ránézésre olyan narratívának tűnik, amely „arcmentésként” szolgálhat a katonai csapások elkerülésére. Toossi ugyanakkor hozzátette, ez önmagában nem zárja ki teljesen egy fegyveres konfliktus lehetőségét.
Mindezzel egyidőben, Január 14-én az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi a Fox Newsnak azt a nyilatkozatot tette, hogy „nincs terv kivégzésekre”, és az iráni vezetés „teljes ellenőrzés alatt tartja az országot”. Egy iráni emberi jogi szervezet eközben arról számolt be, hogy a 26 éves Erfan Soltani kivégzését – amelyet eredetileg szerdára tűztek ki – elhalasztották. A családtagok szerint a fiatal férfit a kivégzés helyett várhatóan hosszú börtönbüntetésre ítélik.

Ezzel párhuzamosan az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Mohammad Pakpour kifejezetten fenyegető hangnemet ütött meg. Arról beszélt, hogy Irán „határozott választ” fog adni ellenségeinek, akiket az Egyesült Államokkal és Izraellel azonosított, és azzal vádolta őket, hogy ők szítják a tüntetéseket. 

Ennek előzménye, hogy az elmúlt hetekben Trump többször is nyilvánosan figyelmeztette Iránt. Január 2-án a Truth Social platformján azt írta: ha Irán „megöli a békés tüntetőket – ahogy az a szokásuk”, akkor az Egyesült Államok „segítségükre siet”. Bejegyzését azzal zárta: „Készen állunk.” Pár nappal később, január 13-án ennél is tovább ment:

„Iráni hazafiak, FOLYTASSÁTOK A TÜNTETÉSEKET – VEGYÉTEK ÁT AZ INTÉZMÉNYEITEKET!!!” – írta, hozzátéve, hogy a felelősöknek „nagyon magas árat” kell majd fizetniük. A poszt végén megjelent a „MIGA” (Make Iran Great Again) szlogen is, Trump saját kampánymondatának parafrázisaként.

Az elnök ugyanakkor – szokásához híven – nem egyértelműsítette, mit ért pontosan a beígért „segítség” alatt, ekkor azonban már megjelentek a konkrét katonai mozgások is. Január 14-én több forrás is arról számolt be, hogy az amerikai katonai személyzet egy részét felszólították az al-Udeid légibázis elhagyására Katarban. Ez a térség legnagyobb amerikai katonai bázisa, ahol mintegy 10 ezer katona állomásozik. Sokan ezt egy Iránra mért katonai csapás közvetlen előjátékaként értelmezték.

Az amerikai kormányzat közben nyilvánosan is jelezte, hogy számos különböző opció van az asztalon. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője a Fox Newsnak azt mondta, hogy bár a diplomácia Trump elsődleges választása, az elnök nem fél „az Egyesült Államok hadseregének halálos erejét alkalmazni, ha és amikor szükségesnek tartja”. Majd hozzátette azt is, hogy a precíziós légicsapások csak egy lehetőséget jelentenek a sok közül.

Mindenesetre Trump korábban már bizonyította, hogy kész katonai erőt alkalmazni. A 2025 júniusában Izrael és Irán között lezajlott 12 napos háború során az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítményt bombázott: Fordowot, Natanzot és Iszfahánt. Az amerikai B–2-es lopakodó bombázók 14 bunkerromboló bombát dobtak le, miközben tengeralattjárókról 30 cirkálórakétát indítottak.

A jelenlegi helyzet azonban eltér attól az időszaktól, ugyanis az amerikai katonai jelenlét csökkent a Közel-Keleten. A USS Gerald Ford repülőgép-hordozó – a világ legnagyobb hadihajója – június 24-én hagyta el Norfolk kikötőjét, és a Földközi-tengeren volt jelen a júniusi konfliktus idején. Jelenleg azonban a Karib-térségben tartózkodik, ahol egy másik hadműveletben vesz részt, amelynek célja az úgynevezett „narkóterroristák” elleni fellépés Latin-Amerikában.  A Gerald Ford számára körülbelül tíz napba telne a Karib-tenger és a Mediterráneum közötti átkelés, további egy hétbe pedig a Perzsa-öböl elérése. Katonai források szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a hajót Irán partjai közelébe vezényelnék, mivel így az iráni tengeri rakéták hatótávolságába kerülne.

Ráadásul az Egyesült Államok a Gerald Fordhoz rendelt csapaterők egy részét is áthelyezte a Karib-térségbe, ami azt eredményezte, hogy az amerikai katonai erő jelenléte a Közel-Keleten jelenleg sokkal kisebb, mint júniusban volt.

A szakértők azonban egy másik lehetőséget sem zárnak ki: az iráni vezetés elleni célzott támadást. Shahram Akbarzadeh, a Deakin Egyetem professzora szerint Trump rövid, gyors műveleteket részesít előnyben, ez minimális kockázattal járna az amerikai erők számára, legalábbis rövidtávon, hiszen amennyiben az iráni legfelsőbb vezetőt megölnék, a Forradalmi Gárda lépne a hatalmi vákuumba, ami az Egyesült Államok számára akár kedvezőtlenebb helyzetet is teremthet.

Az amerikai adminisztráció emiatt a nem katonai lehetőségeket is mérlegeli. Ide tartoznak például a kiber műveletek, újabb szankciók, valamint az internet-hozzáférést segítő technológiák – például a Starlink – biztosítása Iránban. A szakértők egyúttal kizárták a lehetőségét, hogy Washington szárazföldi csapatokat küldene Iránba. Trump egész egyszerűen következetesen kerüli a hosszan elnyúló katonai szerepvállalást, az afganisztáni kivonulás volt ennek talán a leglátványosabb példája. 

Az amerikai hadihajók mozgása tehát változott, az Egyesült Államok továbbra is legalább 19 katonai létesítményt működtet a régióban, közülük nyolcat állandó jelleggel. Az al-Udeid bázis részleges kiürítése azonban már nem a rutinlépések kategóriájába tartozott, mindenesetre a szakértői értelmezések szerint  jelenleg olybá tűnik, hogy az amerikai elnök vágyik is a gyors politikai sikerekre, miközben igyekszik elkerülni egy újabb elhúzódó közel-keleti konfliktust. Washington reménye így az lehet, hogy célzott nyomással kényszeríti engedményekre az iráni vezetést, elsősorban nukleáris és rakétaprogramjai ügyében.

Az iráni tüntetések eközben továbbra is folytatódnak. 

Az Amnesty International tömeges emberi jogi jogsértésekről beszél, míg egy Norvégiában működő szervezet szerint legalább 3428 tüntető halt meg, és több mint tízezret tartóztattak le. A G7-országok január 15-én figyelmeztették Irán: újabb szankciók jöhetnek, amennyiben az erőszak folytatódi, és bár Trump katonai lehetőségei is változatlanul adottak, a Fehér Ház egyre inkább tisztában van egy esetleges eszkaláció következményeivel. 

A tegnapi visszalépés mindenesetre talán diplomáciai irányváltást jelez, de a katonai opciók továbbra sem kerültek le teljesen a napirendről.
 

Fotó: Uk Breaking News/Facebook