Finanszírozási szorítóban a felvidéki magyar oktatás

Alapjaiban rajzolhatja át a szlovákiai magyar oktatás térképét a Fico-kormány új finanszírozási reformja, a tervezett támogatáscsökkentés a magyar tannyelvű és kétnyelvű alapiskolák több mint felét érinti. Miközben „optimalizálásról” beszélnek, a kisebbségi közösségek egzisztenciális fenyegetést látnak, Orbán Viktor kormánya pedig nem emelt szót az ügyben.

Megkezdődött a szlovákiai alapiskolai hálózat átalakításának gyakorlati előkészítése, az oktatási minisztérium kérdőíveit kézhez kapták az intézmények, ezzel hivatalosan is elindult a kis létszámú iskolák jövőjét eldöntő folyamat – írja a Napunk. A felmérés célja a jelenlegi és várható diáklétszám feltérképezése, ám a nemzeti kisebbségi intézmények számára ez inkább vészjelzés, mint adminisztratív feladat.

A költségvetési nehézségekkel küzdő Fico-kormány már 2025 novemberében nyilvánosságra hozta az alapiskolai hálózat „optimalizálásáról” szóló rendelettervezetét. A kabinet az intézkedést az oktatás minőségének javításával, a rendszer pénzügyi stabilitásával és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal indokolja. A gyakorlatban azonban a finanszírozási méretszorzó csökkentéséről van szó: a jelenlegi 1,495-ös érték 1,42-re esik vissza.

Az új szabályozás értelmében minden olyan intézmény kevesebb állami támogatást kap, ahol a tanulók száma nem éri el a 250 főt. Ez a küszöb a szlovákiai magyar oktatás sajátosságai miatt különösen érzékeny, a magyar tannyelvű és kétnyelvű alapiskolák többsége eleve kis létszámú, jellemzően vidéki környezetben működik.

A Napunk összesítése szerint a finanszírozási változás 222 magyar vagy kétnyelvű intézményt érint. Ezek közül 155-ben a diáklétszám még a 150 főt sem éri el, számos iskolában pedig ötvennél is kevesebb gyermek tanul. A számok alapján a magyar alapiskolák éves szinten hozzávetőleg ötmillió euróval kevesebb támogatáshoz juthatnak. A kedvezőtlen demográfiai trendek miatt így már nem pusztán az egyes intézmények megmaradása, hanem az egész magyar iskolahálózat fenntarthatósága vált kérdésessé.

Az intézményeknek március végéig kell kitölteniük a minisztériumi kérdőívet, az új finanszírozási módszertan részleteit 2026 novemberéig teszik közzé, a támogatási szorzó pedig fokozatosan, 2030 végéig csökken. Bár Tomáš Drucker oktatási miniszter az iskolahálózat széttagoltságára, a tanárhiányra és a regionális egyenlőtlenségekre hivatkozik, azonban a tervezet semmilyen külön védelmet nem biztosít a nemzeti kisebbségi oktatás számára. 

A történet politikai vetülete legalább ennyire beszédes. Orbán Viktor és kormánya korábban nyíltan támogatta Robert Ficót és Peter Pellegrini államfőt, ám a szlovákiai magyarságot sújtó lépések láttán a magyar fél részéről nem érkezett tiltakozás. A magyar miniszterelnök mindeddig nem fogadta a Magyar Szövetség elnökét, Gubík Lászlót sem, miközben a Beneš-dekrétumok ügyében Budapesten tárgyaló politikust más kormányzati és állami vezetők – Sulyok Tamás köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár – már fogadták.