A közel-keleti háború megdobhatja Magyarország gázköltségeit
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása komoly sokkot okozott a globális gázpiacon, ami Magyarország számára is jelentős többletköltséget hozhat. A jelenlegi árak mellett a magyar gáztárolók feltöltése idén akár 350–400 milliárd forinttal is többe kerülhet, egy elhúzódó konfliktus esetén pedig az ezermilliárd forintos többletköltség sem kizárt.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása komoly sokkot okozott a globális gázpiacon, ami Magyarország számára is jelentős többletköltséget hozhat. A jelenlegi árak mellett a magyar gáztárolók feltöltése idén akár 350–400 milliárd forinttal is többe kerülhet, egy elhúzódó konfliktus esetén pedig az ezermilliárd forintos többletköltség sem kizárt.
A G7 elemzése szerint az európai gázárak néhány nap alatt meredeken emelkedtek. Az irányadó holland TTF jegyzés az év eleji 30 euró/megawattóráról rövid idő alatt 47–58 euró közé ugrott, ami több mint 40 százalékos drágulást jelent. A Goldman Sachs becslése szerint a második negyedévben 45 euró körüli átlagár várható, de ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az ár akár 90 euró/megawattórára is emelkedhet, ami a 2021-es energiaválság szintjét idézné.
Az európai gáztárolók jelenleg mintegy 39 százalékos töltöttségen állnak, ami a tél végén megszokottnak számít. A probléma azonban nem a jelenlegi készletszint, hanem az, hogy a következő hónapokban, a betárolási szezon során milyen áron és honnan lehet majd beszerezni a szükséges mennyiséget. A magas árak különösen azért érzékenyek, mert éppen a tavaszi–nyári időszakban történik a tárolók feltöltése a következő fűtési szezonra.
Magyarország esetében a tárolók 30-ról 90 százalékra történő feltöltése a jelenlegi, 50–55 euró/megawattóra körüli árak mellett 350–400 milliárd forinttal kerülhet többe, mint a tavalyi, nagyjából 30 eurós árszinthez képest. Ha azonban az árak a 90 eurós forgatókönyv felé mozdulnak, a többletköltség akár ezermilliárd forintra is nőhet.
A drágulás egyik fő oka, hogy a Hormuzi-szoros lezárása miatt jelentős mennyiségű katari cseppfolyósított földgáz (LNG) eshet ki a piacról. Az elemzés szerint ez évi mintegy 110 milliárd köbméter LNG-t érinthet a globális piacon, amelyből korábban körülbelül 25 milliárd köbméter Európába érkezett. A kieső mennyiség miatt Európa és Ázsia egymással versenyezhet a globális piacon a rendelkezésre álló gázért, ami tovább hajthatja felfelé az árakat. A helyzet politikai dilemmákat is felvethet Európában. Az elemzés szerint ha a gázárak tartósan magasak maradnak, egyes országokban ismét felmerülhet az orosz gázszállítások növelésének kérdése, ami az energiabiztonság és a geopolitikai szempontok közötti feszültséget erősítheti.
A G7 ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a következő években jelentős új LNG-kapacitások lépnek piacra. Az Egyesült Államokban és Kanadában több nagy projekt is bővíti a kínálatot, ami 2026–2027-ben fokozatosan növelheti a globális gázellátást. Ha a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik hosszú, regionális háborúvá, a nemzetközi elemzők szerint a gázpiac 2026 második felére ismét egyensúlyba kerülhet.
Fotó: Unsplash