A lózungok ellenére a magyar kormány minden szomszédos országban a magyarellenes pártokat támogatta

Egy fontos mintázatra lehet bukkanni az alapján a beszélgetés alapján, amit Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója tett közzé a mai napon. Ebben Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője arra kéri orosz kollégáját, járuljon hozzá ahhoz, hogy Andrej Danko Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) átlépje az ötszázalékos parlamenti küszöböt a szlovák választáson. A Népszava ez alapján arra hívta fel a figyelmet, hiába a kormánypárt bárminemű állítása, valójában minden szomszédos országban magyarellenes pártokat támogattak. 

Az is fontos, hogy a házelnök Andrej Danko Szlovák Nemzeti Pártja átlépje az 5 százalékos küszöböt. Reméljük, hogy sikerül nekik, de az egyetlen esély a koalíció folytatására ha a kormányzó párt megnyeri a választást – hangoztatta Szijjártó Péter abban a beszélgetésben, amit Panyi Szabolcs közzétett. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a vasárnapi vajdasági, kúlai helyhatósági választáson az Orbán-kormány támogatását élvező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szintén magyarellenes gyökerekkel rendelkező Szerb Radikális Párttal (SRS) fog össze Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártján (SNS) kívül. 

Ilyesfajta összefogás nem jöhetett létre a magyar kormány jóváhagyása nélkül. Illetve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a 2025. májusi román elnökválasztáson Orbán Viktor a nyíltan magyarellenes George Simiont támogatta, nem is botrányt kavarva ezzel. 

Orbán így tett Szlovákiában 

A Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) az 1990-es évektől kezdve radikális nacionalizmus és a szlovákiai magyar kisebbség elleni politikai fellépés jellemezte. A párt retorikája hosszú ideig Ján Slota elnöksége alatt pörgött a csúcsra, amikor amikor a magyarok elleni uszítás mindennapos volt - írja a lap. 

Ján Slota hírhedt megnyilvánulásai közé tartozott az a kijelentés, amelyben a magyarokat „lovon érkező, görbe lábú embereknek” nevezte, akiket szerinte ki kellene űzni az országból. 1999-ben egy nagykaposi gyűlésen már tankokkal akart bevonulni Budapestre, hogy a földig rombolja le a magyar fővárost. Ezek egyáltalán nem egyedi esetek voltak, az SNS hivatalos programja is tartalmazta a magyar nyelvhasználat visszaszorítását és a kisebbségi jogok korlátozását. Az SNS aktívan támogatta az szlovák nyelvtörvény szigorítását, amely büntethetővé tette a magyar nyelv használatát a közigazgatás bizonyos szintjein, és folyamatosan támadta a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását.

A szélsőjobboldali párt politikusai rendszeresen hivatkoztak a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségére, fenyegetésként értékelve minden olyan törekvést vagy nézetet, amely a kollektív bűnösség elvének eltörlésére irányult. Ezután következett Andrej Danko elnöksége, ami alatt a stílus ugyan mérsékeltebbé vált, de az irány változatlan maradt. A szélsőjobboldali párt továbbra is ellenezte a kétnyelvű vasúti táblák kihelyezését, és több ízben gáncsolta a kisebbségi kulturális alap forrásainak bővítését is. 

A nemzetiek retorikájában a szlovákiai magyar politikai képviselet rendszeresen az Orbán-kormány „meghosszabbított kezeként” jelent meg, amivel azt érzékeltették, hogy a párt komoly veszélyt jelent a szlovák államiságra. Rendszeres feszültséget generáltak a turulszobrok elleni kampánnyal és a trianoni békeszerződés visszavonásával is. Az SNS tevékenysége évtizedekig meghatározó volt a szlovák-magyar kormányzati kapcsolatok alakulásában, mivel a párt koalíciós részvétele minden esetben a kisebbségi jogok csorbulását vagy a diplomáciai feszültség növekedését eredményezte. Ám most már Orbán-kormány számára barátnak számít a magyarellenes párt. 

Az is rendkívül jellemző lépés volt, hogy az Orbán-kormány sokáig meg sem szólalt a pozsonyi kormány legutóbbi döntéséről, vagyis a büntető törvénykönyv szigorításáról, amelynek az értelmében fél évre is elítélhetnek valakit a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése miatt. Bár Gulyás Gergely bejelentése szerint Szijjjártó Péter tiltakozott a módosítás ellen a szlovák kollégája, Juráj Blanár előtt, az Orbán-kormánynak a felvidéki magyarok érdekeinél fontosabb volt az, hogy Robert Fico szövetségét ne veszítsék el az EU ellen. 

Szerbiában is ez a tendencia figyelhető meg 

Különös politikai helyzetet teremtett a vajdasági palettán az is, hogy a kúlai önkormányzati választásokra létrejött nagykoalíció, amelyben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közös listán szerepel a Szerb Radikális Párttal (SRS).  A Szerb Radikális Párt retorikájának központi eleme egy homogén szerb állam megteremtése, amelyben a kisebbségek mind komoly destabilizáló tényezőt jelentenek. A radikálisok akkoriban úgy képzelték, hogy drasztikusan csökkenteni kell a vajdasági magyarok arányát azáltal, hogy a háborús övezetekből érkező szerb menekülteket szisztematikusan beköltöztetik a magyar többségű településekre. 

Bár a politikai fősodor Szerbiában az utóbbi években egyre inkább elismerte a kisebbségek jogait, az SRS hivatalosan nem változtatta meg a hozzáállását. A párt továbbra is elutasítja a kisebbségi jogok bővítését, és képviselőik időről időre felemlegetik a „Nagy-Szerbia” koncepcióját, amelyben a kisebbségek értelemszerűen csak alárendelt szerepben lehetnének. 

George Simion támogatása nagy botrányt kavart 

Az erdélyi magyarság számára is megbotránkoztató volt, amikor a magyar miniszterelnök ugyan közvetve, de egyértelműen támogatást nyújtott George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjének tavaly májusi román elnökválasztás előtt. A miniszterelnök egy tihanyi beszédében „teljes egyetértését” fejezte ki George Simion keresztény Európáról és a nemzetek önrendelkezéséről szóló gondolataival, amit a román politikus azonnal fel is használt a kampányába, magyar feliratos videókban hirdette az összefogást. Ez a gesztus mély felháborodást váltott ki az erdélyi magyar közösségben és az RMDSZ vezetésében is, mivel az egykori futballhuligán AUR-elnök nagyon durva magyarellenes megszólalásainak köszönheti a teljes politikai karrierjét. 

George Simion az úzvölgyi katonatemetőnél elkövetett durva provokációnak köszönheti az egész hírnevét. 2019-ben ő volt az egyik főszervezője annak az akciónak, amely során több román nacionalista erőszakkal benyomult a sírkertbe, feltépték a székelykaput, és az élőlánccal tiltakozókon is átgázolva a sírokon ugráltak. Ő és pártja, az AUR ezután szisztematikus hadjáratot indított a magyar szimbólumok ellen: legalább egy tucatnyi pert indítottak a székely zászlók eltávolításáért és a kétnyelvű feliratok megszüntetéséért.

A román elnökválasztás második fordulójában George Simion azzal próbált meg magyar szavatokat szerezni, hogy Orbán Viktorra úgy hivatkozott, mint példakép, miközben korábban irredentizmussal vádolta a magyar kormányfőt. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor viszont úgy fogalmazott a férfival kapcsolatban, hogy „minden porcikájában” a magyarok romániai jelenléte ellen küzd, és a megválasztása komoly veszélyt jelentene a kisebbségek jogaira nézve.