Szigorú titoktartás szerint zajlanak az uniós külügyminiszterek ülései, hiába állítja az ellenkezőjét Szíjjártó

Szíjjártó Péter állításával szemben korántsem számít bevett uniós gyakorlatnak, hogy a külügyminiszterek a tanácsüléseken elhangzottakat szabadon továbbadhatják harmadik szereplőnek. Az Európai Unió ugyanis szigorú szabályok szerint kezeli a kül- és biztonságpolitikai egyeztetéseken használt dokumentumokat és információkat, valamint a minősített adatokhoz való hozzáférést. 

Szíjjártó Péter továbbra is igyekszik jelentéktelennek beállítani azokat az uniós körökből érkező súlyos vádakat, amelyek szerint a külügyminiszter a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülések eseményeiről rendszeresen tájékoztatja orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

A magyar diplomácia vezetője a közelmúltban nyilvánosságra került információkat azzal próbálja relativizálni, hogy teljesen megszokott gyakorlatként írja le: az uniós partnerekkel folytatott hivatalos egyeztetések után – sőt, olykor már azokat megelőzően is – más országok képviselőit, köztük az orosz, amerikai, török, izraeli, valamint közép-ázsiai és afrikai partnereket is tájékoztatja a megbeszélések tartalmáról. Érvelése szerint erre azért van szükség, mert egy-egy uniós döntés komoly hatással lehet Magyarország kétoldalú kapcsolataira az érintett államokkal.

Szíjjártó ezt a gyakorlatot a diplomácia bevett működési rendjeként mutatja be, és úgy véli, csak azok tartják ezt szokatlannak, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal ezen a területen.

„Csak azokat lehet megvezetni ezekkel a hülyeségekkel, akik mondjuk nem jártak még külügyminiszteri tanácsülésen Brüsszelben vagy Luxemburgban” – fogalmazott.

A bagatellizáláson túlmenően most egy újabb érvvel hozakodott elő Szíjjártó egy videóban, hogy miért is nincs „semmi látnivaló” ez ügyben. Szerinte egyenesen a hülyeség kategóriájába tartozik, hogy a külügyminiszteri üléseken „bármilyen biztonsági protokoll” lenne.

„Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben, vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”

Állításának igazolására pedig azt hozta föl, hogy kollégái rendszeresen tartanak sajtótájékoztatókat álláspontjuk kifejtésére már az ülések előtt, de az ülések alatt is folyamatos a telefonozás.

Cáfolatként a HVG azonban most utánajárt annak, miféle biztonsági intézkedések vannak érvényben az uniós külügyminiszterek tanácsülésén, és azt megelőzően. 

Egyrészt a diplomaták és kisérőik, de a sajtó munkatársai is csak azt követően léphetnek be az épületben, hogy egy szigorú szűrővizsgálaton átestek. Ennél talán még fontosabb, hogy a dokumentumok, és a bennük lévő információk melyekkel a delegációk dolgoznak, milyen minősítésűek. Márpedig ezt az unió egyértelműen szabályozza; a kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalban a minősített információk (EU Classified Information – EUCI, azaz EU minősített információi) használata nem csupán bevett gyakorlat, ezt több hivatalos uniós jogszabály is pontosan rögzít.

Ezek rendelkeznek arról, kik férhetnek egyáltalán hozzá a minősítette információkhoz, egyértelműen meghatározzák a minősítési szinteket, vagyis, hogy egy információ bizalmas, titkos, vagy éppen szigorúan titkos-e, de a külügyminiszteri tanács ügyrendjének szabályozása is ide tartozik. 

És, hogy nem csupán írott malaszt, arra Arianna Podesta szóvivő is ráerősített hétfői nyilatkozatával:

„Vannak szabályok a dokumentumok különböző szintű minősítésére vonatkozóan az EU rendszereiben. Különböző szintű korlátozások vannak, és a különböző szintű korlátozásoknak eltérő követelményeik vannak” – mondta.