Marco Rossi marad, Csányi Sándor bocsánatkérést várt a szurkolóktól
A magyar labdarúgó-válogatott fél lábbal már a világbajnoki pótselejtező kapujában volt, az írek azonban a 96. percben a mélybe lökték Szoboszlai Dominikékat. A kiábrándító kiesés után rögtön újra felerősödtek azok a hangok, miszerint továbbra sem igazán fejlődik a hazai labdarúgás. Marco Rossi végül maradt a csapat élén, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor pedig interjút adott az M4 Sportnak, ahol több komoly hibát is elismert.
A magyar labdarúgó-válogatott fél lábbal már a világbajnoki pótselejtező kapujában volt, az írek azonban a 96. percben a mélybe lökték Szoboszlai Dominikékat. A kiábrándító kiesés után rögtön újra felerősödtek azon hangok, miszerint továbbra sem igazán fejlődik a hazai labdarúgás. Marco Rossi végül maradt a csapat élén, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor pedig interjút adott az M4 Sportnak, ahol több komoly hibát is elismert.
Felívelt labda, csúsztatás, Troy Parrott pedig talppal tovább stukkolja a labdát Mocsi Attila és Dibusz Dénes között a hálóba. Az írek katartikus állapotban, a magyar labdarúgó-válogatott az utolsó másodpercekben esik el attól, hogy világbajnoki pótselejtezőt játsszon jövő márciusban és 1986 után újra kijusson a vébére. A sok mosolygós arcot elöntötte a düh és először a szövetségi kapitányban, Marco Rossiban, illetve főként Dibusz Dénesben és Szalai Attilában keresték a hibát. A heves reakciókat követő utózönge már inkább arról szólt, hogy hiába van nekünk Szoboszlai Dominikunk, Kerkez Milosunk vagy NB I-es Tóth Alexünk, az MLSZ tulajdonképpen továbbra sem végez eredményes munkát. A szövetség elnöksége megtartotta a menetrend szerinti ülését, amelynek egyik legfontosabb momentuma, hogy továbbra is Rossi marad a válogatott élén (az olasz szakember korábban 2030-ig szóló szerződést írt alá). Ami viszont talán ennél érdekesebb, hogy az MLSZ-elnöke, Csányi Sándor ezt követően bő 20 perces interjút adott az M4 Sportnak, ahol több dologról is kendőzetlen őszinteséggel beszélt.
Az olasz szakemberrel kapcsolatban Csányi megerősítette, hogy továbbra is él a bizalom felé a szövetség részéről:
„Látjuk, hogyan kezeli a rutinos játékosokat, építi be a fiatalokat és fedezi fel a jó formában játszó labdarúgókat, hiszen jól ismeri a hazai és nemzetközi mezőnyt. Hiszünk benne, hogy képes újra megteremteni a pályán az utolsó pillanatig tartó küzdést és figyelmet, amely feltétele a sikeres nemzetközi szereplésnek. Már a következő időszakban is azt várjuk a csapattól és a stábtól, hogy ezt viszontlássuk a teljesítményben. Ez a megújulás nem képzelhető el az elmúlt időszak önkritikus elemzése nélkül, amelyet a kapitány ma megtett az elnökség előtt” – kezdte Csányi Sándor.
Csányi bocsánatkérést várt volna
A szurkolókkal való összetűzésről (az ír meccs előtt az MLSZ megtiltotta a koreográfiát az ultráknak) Csányi elismerte, hogy gond van és állítása szerint nyitott arra, hogy megoldják a problémát. Ugyanakkor bocsánatkérést is várna a nézőktől, akik a meccs közben néhol az édesanyját szidalmazták.
„Valami elromlott az MLSZ és a szurkolók között, amit helyre szeretnénk hozni. A drukkerek részéről korábban már történt megkeresés, hogy rendezzük a helyzetet. Hangsúlyozom, nem a szövetség, hanem én magam nem léptem eddig az ügyben.”
Csányi elismeri, hogy baj van, de most már nincs baj
A beszélgetés második felében az elnök először a sokat kritizált akadémiai rendszerrel kapcsolatban mondta el őszintén, hogy valóban egészen siralmas eredmények jöttek ki az ottani munkamorál és struktúra következtében. Most viszont már minden sínen van.
„Én alapvetően nem értettem egyet a kiemelt állami akadémiák létrehozásával. Nem volt jó az együttműködés és meggyőződésem, hogy nem hatékonyan dolgoznak. Ezt bizonyítják az utánpótlás válogatott játékosokról beérkező eredmények: sem a gyorsaságuk és sem az állóképességük nem megfelelő.”
„Többek között Szalai Ádámnak is köszönhetően ebben van most változás, a sportállamtitkárság és az MLSZ között nagyon jó együttműködés alakult ki. A progresszivitás újbóli bevezetése az akadémiáknál, ami az MLSZ-nél korábban is folyamatosan működött, ennek a bevezetése arra készíti az akadémiákat, hogy legyen output, ne csupán input.”
„Az nem jó, ha túl sok pénz van egy akadémiánál, összevásárolják a sok gyereket, nem jut elég idő egyéni képzésre, sok gyerek nem jut lehetőséghez, és a tehetségnevelőből tehetségtemető lesz.”
A végén Csányi hozzátette, ezzel a módosítással akár egy-két éven belül is lehet jelentős eredmény.
Orbán Viktorral is szembeszáll
Ezt követően jöhetett a második forró téma, amivel lapunk is foglalkozott korábban hosszabban: a fiatalszabály (ami egyébként az MLSZ-nél nem szabály). Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke szinte háborút hirdetett ennek kapcsán a MLSZ ellen. Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője októberben, az MTK elleni 1-1-es döntetlennel végződő bajnoki közben telefonon segítséget kért a szövetségtől, hogy mit kell csináljon, hogy betartsa a szabályt, de Borbély Balázs (ETO FC Győr) és Robbie Keane (Fradi) is kritizálta a rendszert. A fiatalszabályból akkora balhé lett, hogy nemrég Orbán Viktor, szintén az M4-en is bírálta a szisztémát. Csányi viszont még a miniszterelnökkel szemben is vitába száll.
„Nem értek vele egyet. Ez nem új találmány. 2014 óta az MLSZ működteti a magyarszabályt és a fiatalszabályt, plusz pénzt kapnak azon csapatok, akik ezt betartják. Egyébként a miniszterelnök által felügyelt akadémiai rendszerben is van fiatalszabály, ami keményebb ráadásul, mint a miénk. Ott csak akkor jutnak pénzhez a kiemelt akadémiák, ha betartják az öt magyar, azon felül két fiatal szabályt.”
„És itt szeretnék tisztázni egy félreértést: a jelenleg érvényben lévő szabályt a sportállamtitkárság hozta. A mi szabályunk 2026/27-ben lép érvénybe és nem kötelező. Mi csak azt mondjuk, hogyha öt magyar pályán van, azon belül egy U21-es, akkor plusz pénzhez jut az a csapat. Nem büntetünk, nem kizárunk, ösztönzünk.”
„Egy dologban akarok változtatni, valószínűleg átvesszük a sportállamtitkárság által működtetett rendszert, hogy nem egy játékosnak kell végig pályán lenni minden egyes alkalommal, hanem annyi percet kell teljesíteni, mintha mindig egy játékos pályán lett volna, és ez nagyobb rugalmasságot biztosít az edzőknek. Egyébként őket sem értem, úgy beszélnek és kritizálják ezt a rendszert, mintha nem tudnának írni vagy olvasni.”
„Teljesen világosan le volt írva, hogy mit kell csinálja. Felcsút edzője a kispadról telefonál meccs közben, hogy cserélhet, vagy nem cserélhet, írástudó ember, fel kell rá készülni.”
Gyenge utánpótlásválogatottak, na de majd a fiatalszabállyal
Az egyik utolsó témának jöhetett az utánpótlásválogatottak gyenge szereplése, ahol hasonló volt Csányi érvelése, mint a fent említett témákban: gáz, de most már a jó úton vagyunk.
„Az utánpótlásválogatottak szereplése a legnagyobb csalódás számomra. Lehet egy U17-nek kikapni Franciaországtól 2-1-re, viszont Csehországtól 7-1-re kikapni, vagy Észak-Macedóniától nem lehet.”
Mint kiderült, a gyengébb eredményekért a klubcsapatokat is lehet hibáztatni, ugyanis az az utánpótlásszakosztályoktól független, hogy ki milyen erőnléti állapotban, formában csatlakozik a nemzeti csapathoz. A sűrű menetrend miatt Rossi például az utolsó válogatott szünet alatt mindössze egyszer tudott edzést tartani. Csányi szerint viszont itt is javulás várható, Európában már az ötödik legtöbb fiatalt játszatják a magyar ligákban, akik ezzel olyan meccsrutint szereznek, hogy könnyebben fel fogják tudni a versenyt a magas játékerőt képviselő utánpótlásválogatottakkal szemben.