A Fidesz már lerombolta, a Tisza most kezdi építeni
Orbán Viktor és Magyar Péter október 23-án elmondott beszédei abból a szempontból is fontosak voltak, hogy melyikük mutatja fel erősebben a kormányzóképesség látszatát.
Orbán Viktor és Magyar Péter október 23-án elmondott beszédei abból a szempontból is fontosak voltak, hogy melyikük mutatja fel erősebben a kormányzóképesség látszatát. A Fidesznek és a Tisza Pártnak is más-más feladatai lesznek az elkövetkező másfél évben. Vélemény.
Több ellenzéki politikus tudhatott már magának jelentős népszerűséget. Például korábban Jakab Péter a facebookos eléréseiben gyakran verte a kormányfőt, Márki-Zay Péter és az általa vezetett összefogás pedig vezetett is a kormánypártokkal szemben. A bukásuk oka egyszerű, képtelenek voltak magukat kormányzóképes alternatívaként prezentálni.
Magyar Péter október 23-i beszédében arra tett kísérletet, hogy a kormányzóképesség étoszát építse. Kapóra jött számára az a kutatás, amit aznap közölt a 21 Kutatóintézet. Ebben az látszik, a Tisza a biztos pártválasztók körében már két százalékpontos előnyben van a Fidesszel szemben. Mint azonban már említettem, ezek a rég nem látott számok nem jelentenek feltétlen sikert.
Klasszikussá vált a mondás, hogy nem közvélemény-kutatást, választást kell nyerni. A választási győzelemnek pedig a legfontosabb összetevője, lényegében csontváza a látszat, hogy a kutatásokban erős párt az első naptól kezdve képes lesz a feladatát ellátni. Ebben a környezetben érkeztek azok a bejelentések, amiket Magyar Péter a beszédében elmondott.
Ezek szerint jelentős hangsúly kerül a közösségi alternatíva felállítására. Ahogy az EP-képviselők esetén is történt, az egyéni választókerületekben indulókat és a szakmai stábokat is pályázati úton szeretné a Tisza kiválasztani.
Ez egy kétélű kard, egyrészt erősíti a szakmaiságot, szemben a klasszikus, füstös hátsószobákban lefocizott jelöltállítással. Másrészt viszont vissza is üthet, a klasszikus politikai eszközök feladása tapasztalatlan, könnyen támadható jelölteket is szülhet.
A közösségiség a programalkotásban is megjelenik. A Tisza Párt elnöke által megnyitott diskurzus egyik oldalról remek ötleteket szülhet, rengeteg becsatornázatlan érdek és gondolat kering a választópolgárokban, csak eddig nagyon ritkán kérdezték őket. Másik oldalról viszont a megvalósítás is rendkívül fontos, hiszen a Nemzeti Konzultáció és a Budapest Lakógyűlés után erős a kétely az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban. Amíg a beszélgetés tényleg nyitott és kétoldalú, az ötlet politikai hasznot hozhat.
A kormánypártok helyzete ennél trükkösebb. Beterjesztett költségvetés nélkül, jelentős mértékű államháztartási hiánnyal és egy egyre csak gyengülő apparátussal kell ráfordulnia a Fidesz-gépezetnek 2026-ra. Novák Katalin és Varga Judit után Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is botrányba keveredett az 1956-tal kapcsolatos kijelentései miatt. Ugyanakkor Orbán Viktor már ezelőtt is érzékelte, fel kell ráznia a tizennégy éve kormányzó pártot.
Ennek nulladik lépése a fővárosi közgyűlésben keresendő. Olyan, már ismert arcok helyett mint az újpesti Wintermantel Zsolt, fiatalabb és kevésbé ismert, sokszor a Fidelitasból előléptetett politikusok alkották a kormánypártok listáját. A frakcióvezető személye is árulkodó, Szentkirályi Alexandra harminchat éves, ezzel pedig bőven nem a legfiatalabb a frakcióban. Ezután következett a kötcsei piknik, ahol a miniszterelnök további változásokat lengetett be.
A Szabad Európa szeptember végi cikke szerint akár negyven, jelenleg az Országgyűlésben ülő fideszes egyéni képviselő sem újrázhat. Ide tartozik Győr, Szombathely, Pápa, Csepel, de Budakeszi is. A hátországban való rendrakás a ’26-ra való készülés egy fontos állomása.
A politikai helyzet éleződésével és a közösségükből kiemelt tiszás jelöltek színrelépésével párhuzamosan a Fidesznek is meg kellene újulnia, ha nem akar tovább süllyedni. Egy fiatalosabb, a jövőbe mutató arcát kell mutatnia, megtartva a már sokat emlegetett kormányzóképesség látszatát legalább a saját táborán belül
Rogán Antal is tisztában lehet azzal, több hiba már nem fér bele a Fidesznél. A kegyelmi botrány után elveszett a kormánypártok tematizáló képessége, márpedig egy választásra ráfordulva ez a skill elengedhetetlen. Orbán Balázs kijelentései például szinte azonnal halottá nyilvánították Vogel Evelin vádjait, amik árthattak volna Magyar Péter támogatottságának. Előbb vagy utóbb, de el kell fogadni Orbánéknak, hogy akár az üldöző szerepébe is kerülhetnek.
Nem túlzás, roppant izgalmas másfél év vár ránk. Ne tévesszen meg senkit, hiába van még hátra ennyi idő, itthon permanens kampányban élünk, és most még fokozottabban, mint általában. Ahogyan lassan, de biztosan egy kétpárti berendezkedés felé haladunk, fontos ebből a szemszögből is értékelni az elmúlt napok belpolitikai folyamatait: amíg a Tiszának a kormányzóképességre kell aktívan felkészülnie a képviselőjelöltjeik és a szakembereik kiválasztásával, addig a Fidesz-KDNP számára a cél a szétvert seregének rendezése, a propaganda-gépezetének újrahangolása és a fiatalítás.