Az óellenzék utolsó próbálkozásai: túlélési stratégiák

Nemigen érte már el a hírfogyasztók érzékenységét sem az a bejelentés, miszerint az MSZP önállóan kíván elindulni a következő országgyűlési választásokon. Indoklásuk mindösszesen annyi, hogy a párt tagsága nem kíván szövetségre lépni Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták ugyanakkor nyitottak akár a Gyurcsánnyal való későbbi koalícióra, akár a Tiszával való koordinációra. A hír hallatán felmerülhet a kérdés: mik lehetnek az óbaloldalinak titulált pártok utolsó túlélési taktikái?

A baloldal Magyarországon 2008 óta válságban van. Ekkor történt ugyanis a méltán híres szociális népszavazás, melyet a reformdüh hajtotta Gyurcsány elbukott, ezzel az utolsó szöget is beütve az MSZP koporsójába. Ezt követte két évvel később a fülkeforradalom, majd az a 15 év, melyet már mindannyian jól ismerünk. Ezen 15 év alatt az akkori fősodratú ellenzék, ahogyan a kormányfő is mondta, mindenféle konstrukciót kipróbált: külön-külön, részlegesen koordinálva, teljesen együtt. Az eredmény négyévente mindig ugyanaz lett: Fidesz-KDNP kétharmad.

Soha nem merült fel az a gondolat, hogy lehetséges, magát az alapbeállítást kellene megváltoztatni, hiszen amíg az tény, hogy láthattunk új brandet építő ellenzéki pártokat - így lett a neoliberális DK-ból szociáldemokrata erő papíron -, gyökeres változást nem tapasztalhattak a választók. Egy másodpercig sem érdemes tagadni, mind a választójogi törvény, mind pedig a médiatúlsúly a kormánypártoknak kedvezett, azonban úgy gondolom, az ellenzéki pártok is rengeteg munkát megspóroltak maguknak.

Mostanság az egykoron mainstream ellenzéki formációkat tíz-tizenöt százalékpont közé szokták mérni, összesen. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a bejutási küszöb öt százalék, melyet egyedül a DK ugrik meg olykor-olykor, már több megoldási kísérlet született arra, hogy mivel lehetne ezen politikai erőket fenntartani.

A Tisza koordinációra kényszerítése?

Ami egy aduász az óbaloldal kezében, az a beágyazottság. Akárcsak Budapesten több olyan képviselővel rendelkeznek, akik már egy évtizede stabilan nyerik a választóköreiket. Épp emiatt hallhatunk sokat arról, hogy most mindenki a Tisza kegyét keresi, ugyanakkor pusztán csak koordináció szempontjából. A frakcióalakításhoz jelenleg öt képviselőre van szükség, tehát ha például öt MSZP-s egyéni mandátumot nyer, akkor már frakciót alakíthatnak, ez nincs a listás eredményhez kötve.

Túlélési taktika lehet tehát az, hogy a választókerületbe már beágyazott képviselőkön keresztül igyekeznek a Tiszát sakkban tartani. Ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, Magyar Péter hisz abban, hogy akár ezzel a kockázattal is képes lehet egy jelentősebb választási sikert elérni az egyénikben. Természetesen ez egy év alatt még könnyen változhat.

Választási párt alapítása?

Ha az egyéni képviselőkben nem sikerül megállapodásra jutni, még mindig lehetséges választási pártot alapítani. Ehhez újra egy széleskörű ellenzéki koordinációra volna szükség, hiszen a jelenlegi mérések alapján, ha újra hatpárti összefogás lenne, rizikós a bejutási küszöb elérése, mivel ez ekkor tizenöt százalék lenne. Ehelyett a régi fősodor egy nagy pártba kellene, hogy tömörüljön, hiszen akkor elég lenne öt százalékot elérniük.

Épp a fent említett hír mutat rá arra, hogy erre sem mutatkozik jelenleg túl nagy igény. Mivel a DK a legerősebb baloldali párt, ezért a többi pártnak Gyurcsány Ferenc keze alá kellene beolvadnia, viszont a ‘22-es választási vereség után olybá tűnik, ő is különutas politikára vágyik. A választási párt ötlete már a kudarcos EP-teljesítmény után is felmerült a tiszántúli óellenzék körében.

Kifárasztásra játszani?

Ha pedig ez sem valósul meg, akkor nem marad más, folytatni kell azt, amit eddig tettek: egyszerre a kormánypártok és Magyar Péter ellen focizni. A megosztott erejű kampányokat már az EP-választások előtt megfigyelhettük, itt is Gyurcsány Ferenc járt az élen, a Momentum akkori elnöke, Donáth Anna még egy tiszás tüntetésre is elment. A választások után az óellenzék támadásai folytatódtak a Tisza elnöke ellen, jelenleg viszont úgy néz ki, továbbra sem lehet politikai renoméján sebet ejteni.

Természetesen nem lehet készpénznek venni a jelenlegi helyzetet. Egy év alatt még sokat erősödhet vagy gyengülhet is a Tisza, de akár egy új szereplő is megjelenhet még a porondon. Végső soron azonban jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az egykori ellenzéki titánok jelentős része ‘26-ban új foglalkozás után nézhet, ahogy azt Magyar Péter egyszer már megüzente nekik. 

Fotó: Facebook / MSZP