Így számol le ellenzékével Orbán török szövetségese
Isztambulban több helyen is tüntetések robbantak ki, miután letartóztatták a török metropolisz polgármesterét, Ekrem Imamoglut. Az egyik legnépszerűbb kormányellenes politikus őrizetbe vétele épp az ellenzéki előválasztás előtt négy nappal történt. Aznap az internetet korlátozták, a demonstrációkat betiltották, ennek ellenére az egész országban tüntetések várhatók, mivel a jelenleg regnáló hatalom célja nyilvánvalóan az volt, hogy Imamoglut ne lehessen majd elnöknek jelölni a következő választáson.

Isztambulban több helyen is tüntetések robbantak ki, miután letartóztatták a török metropolisz polgármesterét, Ekrem Imamoglut. Az egyik legnépszerűbb kormányellenes politikus őrizetbe vétele épp az ellenzéki előválasztás előtt négy nappal történt. Aznap az internetet korlátozták, a demonstrációkat betiltották, ennek ellenére az egész országban tüntetések várhatók, mivel a jelenleg regnáló hatalom célja nyilvánvalóan az volt, hogy Imamoglut ne lehessen majd elnöknek jelölni a következő választáson.
Erdogan hatalma évről-évre egyre kevesebb legitimitással rendelkezik. Egy meghatározó vereség volt Isztambul elvesztése. Az Igazság és Fejlődés (AKP), Erdogan pártja 2019-ben kapott ki a világvárosban a Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjétől, Ekrem Imamoglutól. Imamoglu egy dinamikus politikus, aki remekül használta ki a megszerzett hivatalt: erős fejlesztési verseny indult a kormányzat és a város között, mindkét fél a kompetenciáját igyekezte bizonyítani, ennek köszönhetően például négy új metróvonal nyílt meg Imamoglu első ciklusa alatt.
Törökország alapvetően Magyarországhoz hasonlóan egy parlamentáris köztársaság volt, ám a 2016-os alkotmány-módosítás után egy elnöki berendezkedésére váltottak. Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, egy ilyen rendszerben az elnök kezében több hatalom koncentrálódik, amit Erdogan nem is félt használni. Egy, a hazánkhoz nagyban hasonuló versengő autokráciát hozott létre, a különbség Erdogan és Orbán között annyi, hogy az előbbi jobban el mer menni a falig, szorosabban foghatja a gyeplőt.
Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan (forrás: Facebook / Orbán Viktor)
Éppen ebből fakad, hogy Imamoglut 2022-ben egyszer már börtönbüntetésre ítélték. Ezt akkor megfellebbezte, a folyamat pedig azóta is tart. Így érkezünk el 2023 tavaszához, ahol Erdogan előrehozott választásokat hirdetett. Az elnökválasztást ugyanis az év nyarán tartották volna, ám ennek a döntésnek következtében már tavasz végén megrendezték. Sokan azt találgatták, mennyire tudja megszorongatni a CHP jelöltje Erdogant, van-e akár esélye legyőzni az AKP jelöltjét?
A végeredmény végül rendkívül szoros lett, ám egy négy százalékpontos győzelemmel Erdogan megtartotta az elnöki széket. Ugyanakkor ez figyelmeztető jel volt arra, hogy a támogatottsága rohamosan csökken, a hatalma inog, valamit tennie kell. Ezután 2024-ben Imamoglu újrázni tudott polgármesterként, az Igazság és Fejlődés pártja pedig nagy vereségeket szenvedett el az önkormányzati választásokon. Ekkor már szinte bizonyos volt, hogy Imamoglu lesz a Köztársasági Néppárt vezéralakja a következő elnökválasztásokra.
Ekrem Imamoglu, Isztambul polgármester a CHP nagygyűlésén (forrás: X / Ekrem Imamoglu)
Erdogan úgy látta, az ellenzék gyengítése akkor lehetséges igazán, ha a méregfogukat húzza ki. Már régóta napirenden lévő téma Törökországban az, hogy az elnök minden valószínűség szerint előrehozott választásokat fog kezdeményezni, hiszen így ki tudja játszani a két ciklusban korlátozó limitet. Éppen emiatt az ellenzék vezető ereje, a CHP bejelentette, előválasztásokat tartanak, hogy eldöntsék, kit indítanak ezen a várható előrehozott választáson.
Ez az előválasztás március 23-án, vasárnap lett volna. Az előzmények ismeretében szinte kivétel nélkül mindenki azt várta, hogy ezt a versenyt az isztambuli polgármester fogja behúzni, így ő nézhetett volna majd szembe az AKP elnökjelöltjével. Ekkor gyorsultak fel az események. Március 18-án az Isztambuli Egyetem visszavonta Imamoglu diplomáját. Az egyetem arra hivatkozott, hogy állítólag szabálytalanságok történtek 1990-ben, amikor egy észak-ciprusi magánegyetemről átkerült az egyetem üzleti adminisztrációs karára. A diploma megléte az elnökválasztáson való részvétel egyik feltétele, így lényegében Imamoglu elnöki álmának már ez a döntés véget vetett.
Március 19. reggelén pedig rohamrendőrök jelentek meg Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester rezidenciája előtt. A Köztársasági Néppárt prominens figuráját azzal vádolják, hogy korrupciós bűncselekményeket követett el, továbbá terrorszervezetekhez van kötődése. Rajta kívül több, mint száz embert letartóztattak, többek között a polgármester közeli segítőjét, Murat Ongunt is.
A népharagot korlátozni próbálva több közösségi média felületet korlátoztak, többek között a TikTokot, az Instagramot és az X-et (Twittert) is. A gyülekezési jogot négy napra felfüggesztették, tehát pont az ellenzéki előválasztás tervezett végéig. Természetesen a CHP azonnal bejelentette, hogy így elhalasztják ezt az eseményt, Özgür Özel pártelnök puccskísérletnek titulálta az isztambuli polgármester letartóztatását.
A demonstrációk betiltása ellenére is az ország több pontján várnak tüntetéseket Imamoglu védelmében, A BBC arról számolt be, hogy Isztambulban szerdán is összecsapások történtek a tüntetők és a rendőrség között. Egyes felvételeken látható, hogy a rendőrség paprika spray-vel oszlatja fel a tömeget az Isztambuli Egyetem előtt. Szintén Isztambulban a városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a hidegben, akik azt skandálták: "Erdogan, diktátor!", "Imamoglu, nem vagy egyedül!"
Imamoglu egy videóban, amit a rendőrök megjelenése után forgatott, megfogadta, hogy elszántan kiáll Törökország népe mellett „és mindazok mellett, akik világszerte támogatják a demokráciát és az igazságosságot”. A letartóztatása után közzétett kézzel írott jegyzettömbön pedig az áll, hogy Törökország népe reagálni fog az ellene szóló „hazugságokra, összeesküvésekre és csapdákra”. Imamoglu felesége pedig arra szólította fel, hogy emeljék fel hangjukat a polgármesterért.
A hírre a piac bizonytalansággal reagált, a török líra gyengülni kezdett, 14,5% esett a dollárral szemben. Mivel a befektetők ilyen esetekben a biztonságosabb valutákat keresik, ez a forintnak sem volt jó hír, ami szintén valamennyit gyengült. A hírek hatására a török tőzsde óriási, 6 százalék feletti mínuszba került, ami miatt átmenetileg fel is függesztették a kereskedést. Az alapvetően sem a legszebb napjait élő török gazdaság tehát egy újabb ütést kapott.
Annyi bizonyos, hogy az AKP és Erdogan feljebb tekerte most a szorítást. A kérdés most már pusztán csak annyi, hogy a török nép hogyan fog erre a cselekedetre reagálni.
Fotó: YouTube / Euronews