Valahogy így múlik el a munka dicsősége

Százezres tiltakozások, szakszervezetek által szervezett demonstrációk, munkavállalók tüntetése. Az elmúlt 134 évben komoly szerepe volt a munka ünnepének főként a nyugati iparosodott országokban. A keleti blokkban viszont kiüresedett a lényeg.

Az ünnep az 1886-os chicagói munkássztrájk-sorozathoz kötődik, a május elsején kezdődő, négynaposra nyúló tiltakozás vége zavargás lett, bomba is robbant, összesen 11 halálos áldozatot követelt a munkások kiállása a nyolcórás munkahét mellett. A II. Internacionálé megalakulása után meg is emlékezett erről az eseményről, majd 1991-ben május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították.

A hazai szakszervezetek a XIX. század végén súlyos feudális hagyatékkal a vállukon csak mérsékelten tudtak érvényt szerezni a munkavállalói érdekeknek, a múlt század elején pedig a baloldaliság stigmájától kellett mindenkinek szabadulnia.  Mégis ott voltak a majálisokon a dalárdák, az olvasókörök, és kitelepültek az önsegélyező pénztárak is, mintegy éltetve a szociáldemokraták álmait, hogy maradt reális esély a munkásvédő törvények elfogadtatására.

A második világháború után a keleti blokkban érthető ideológia okból kiemelt ünnepként kezelték, Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnepnap.

A szocializmusban a majális, a sör és virsli oltára előtt bemutatott szakrális rituálé jelentette a téli időszakot követő valódi újjászületést. A tavasz szelleme ezen a napon érintette meg a lelkeket, kinyitottak a strandok, szekrénybe kerültek a télikabátok, libbentek a szoknyák, serényen poroztak a méhek. 

A közparkokban sült kolbász és égett olaj szaga vegyült a vattacukor illatával, az úttörők és a kisdobosok szigorú koreográfia alapján járulhattak virágcsokorral a kezükben a helyi pártitkárok elé, akik igyekeztek már kora délelőtt letudni a központ által előírt propagandatevékenységet.

A kötelező felvonulásokon a gyárak, vállalatok egymással versengtek, ki tud ötletesebb installációt készíteni egy tehergépkocsi nyitott platójára. Mivel a piacgazdaság fojtogató szorítását nem érezték a nyakukon, egész tavasszal készülődhettek, tervezgették az embernagyságú maketteket, a kartonból kivágott feliratokat, a hungarocell háttereket, hogy aztán a kiválasztottak büszke tartással végig pöfékelhessenek a főutcákon, dízelgőzbe burkolva a városokat, falvakat. 

Május elsejéhez köthető a magyar történelem legszégyenteljesebb eseménye is, 1957-ben, fél évvel a forradalom és szabadságharc leverése után a Hősök terén százezrek tapsoltak Kádár Jánosnak, aki fennhangon magasztalta a Munkás-Paraszt kormányt, a proletárdiktatúrát, és a forradalmak vörös napjáról, valamint az ellenforradalmak ólomfekete felhőiről prédikált. 

Jelzés értékű, hogy ezen a napon kezdte meg hivatalosan a propaganda tevékenységét (sugárzását) a Magyar Televízió is.

Jöttek-mentek a népgazdasági tervek, a felvonulók boldogan szemezgettek a dalok és kabaré jeleneteket, a hatalom funkcionáriusai egyre ritkábban tették tiszteletüket a majálisokon, a rendszerváltást követően pedig az ellaposodott a rendezvény őrizte meg legjobban a vidám barakk életérzést.

2014-ben ugyanezen a napon Moszkvában a Vörös téren Oroszország és a Krím újraegyesítését éltették Putyin lelkes követői, utoljára a Szovjetunió idejében ünnepeltek így az orosz fővárosban. Közben Franciaországban és Spanyolországban szakszervezeti felhívásra tízezrek demonstráltak a megszorítások miatt, szolidárisabb Európát követelve. Torinóban anarchisták küzdöttek a rendőrökkel, a török tüntetőket vízágyúval kergették szét, és még a kambodzsai tiltakozókat is megverték a helyi rendőrök. Kuba viszont aznap is a boldogság szigetének bizonyult, Havannában Raúl Castro 600 ezer ember előtt mondott beszédet.

Budapesten a Forma 1-et népszerűsítő Nagy Futamon Besenyei Péter bemutatója mozgatta meg az embereket, a műrepülő-világbajnok többször is átrepült a Lánchíd alatt, a rakpartokon pedig David Coulthard és Daniel Ricciardo égette a versenyautók gumijait mindenki nagy örömére.

„Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, szállj csak, zeneszó, ének. Ébreszd fel a magyar népet!”

Fotó: YouTube / Filmhíradó