Hogyan befolyásolták a magyarok szavazatai a romániai elnökválasztást?
Vendégszerzőnk, Bajkó-Sokoray István megvizsgálta a romániai elnökválasztás második fordulójának eredményeit annak tekintetében, hogy a magyarlakta területek szavazói mennyiben járultak hozzá az első fordulóban még vezető, magyargyűlölő George Simion bukásához.


Vasárnap tartották Romániában az elnökválasztás második fordulóját. Magyar szempontból külön érdekessége volt a mostani megmérettetésnek, hogy Orbán néhány nappal a választás előtt Tihanyból biztosította támogatásáról George Simion (AUR) szélsőjobboldali elnökjelöltet, szemben az Európa párti Nicușor Dan (független) bukaresti főpolgármesterrel. Ami nem csak idehaza okozott felháborodást, de sok erdélyi magyar nemtetszését is kiváltotta. A következőkben nézzük meg, hogy milyen eredményeket hozott a második forduló. Kevésbé a politikusok nyilatkozatai alapján, sokkal inkább a számokat vizsgálva.
A május 4-én tartott romániai elnökválasztás első fordulóját George Simion nyerte, több mint a szavazatok 40%-ával. Mögötte komoly küzdelem folyt Crin Antonescu liberális politikus, illetve Nicușor Dan között. Végül kevesebb, mint egy százalékos, mindössze 86 ezer szavazat előnnyel utóbbi került a második fordulóba. Külön érdekesség, hogy az RMDSZ akkor még Antonescut támogatta, aminek az lett a hatása, hogy a hat legtöbb magyart számláló megyéből ötben Crin Antonescu kapta a legtöbb szavazatot. Vessünk egy pillantást az első forduló eredményeire, ahol összesen tizenegy jelölt indult, közülük kerültek ketten a mostani szavazólapokra.
A két héttel ezelőtti eredményekből jól látszik, hogy Simion magabiztosan nyerte ugyan az első fordulót, de összesen négy jelölt teljesített 10% felett. Ami azt jelenti, hogy a második helyezettnek – a már akkor az urnákhoz járulok közt is – bőven volt tartaléka. De nyilván, egy ilyen kiélezett küzdelem általában mindkét oldalon képes új szavazókat is mozgósítani. Ez most is így történt. Míg az első fordulóban – romániai szavazóhelyiségekben – a szavazásra jogosultak 53,21%-a vett részt, ez a második fordulóra felment 55,57%-ra! De az igazi látványos növekedés a külképviseletek leadott szavazatokban történt. Ilyen módon az első fordulóban 973 ezer, majd a második körben több mint 1 millió 645 ezer külföldön élő román állampolgár voksolt. Miután a nagykövetségeken és konzulátusokon 72 órán át lehetett szavazni, így már pénteken – látva a sorban álló embereket – számítani lehetett bizonyos növekedésre. Magyarországon egyébként – hat helyszínen – az első fordulóban 4 ezren, a másodikban több mint 11 ezren szavaztak. De erre még visszatérek.
Nézzük meg, hogy mit jelentett ez a viszonylag magas részvétel a magyarlakta területeken.
Az adatok alapján jól látszik, hogy minél magasabb egy adott megyében a magyarok aránya, annál gyengébben szerepelt Simion. Ezeken a területeken jellemzően a részvétel is magasabb. Nem véletlenül. Hiszen nem csak George Simion magyarellenes kijelentései, gyűlöletpolitikája, de az RMDSZ mozgósítása is sokat nyomott a latba.
Tekintsük meg a végeredményt, mielőtt visszatérünk a sűrűbben lakott magyar területekre. A grafikonon a csíkozott részek jelölik a külföldön leadott szavazatokat. Mint itt is láthatjuk, végül Nicușor Dan fordítani tudott, és a két jelölt között több mint 829 ezer szavazat lett a különbség.
Mint láthatjuk, az erdélyi területeken több mint kétszer akkora volt az Európa párti jelölt támogatottsága, mint George Simion szélsőjobboldali pártvezérnek. Ez a szavazatmennyiség önmagában elég lett volna arra, hogy Nicușor Dan megnyerje a román elnökválasztást. De ha még pontosabbak akarunk lenni, nézzük meg ezen belül kifejezetten a legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megyéket: Hargitát vagy Kovásznát. Ezekben igen magas volt a részvétel – közel 60% illetve, több mint 57% – és 90 és 84 százalék felett Danra szavaztak.
Érdekességképpen vessünk egy pillantást a magyarországi román külképviseleteken leadott – második fordulós – szavazatokra. Ezek nagy többsége is romániai magyaroktól származik.
Zárásképpen nézzünk meg néhány térképet. Melyek eredetileg a román Állandó Választási Hatóságtól (AEP) származnak. Ezeken is jól látszik, hogy milyen hatása volt a magyarok összefogásának, és milyen csekély befolyása Orbán tihanyi beszédének. Legalábbis a román elnökválasztás tekintetében. A magyar lakta területeken meggyőző fölénnyel győzött Nicușor Dan.
Románia tehát választott. Magyargyűlölő, szélsőjobboldali – oroszbarát – jelölt helyett, európai irányultságú elnöke lesz a következő években. Ami nemcsak az ottani honfitársaink számára megnyugtató eredmény, de Hazánk és egész Európa számára. És ebben – a szélesebb értelemben vett – erdélyi magyarságnak is egyértelműen komoly szerepe volt.
A szerző Bajkó-Sokoray István okleveles politológus, független önkormányzati képviselő
Fotók: Romániai Választási Hatóság