Kiakadtak az ügyvédek Tuzson Bence igazságügyi miniszter legújabb ötlete miatt

Még az Ügyvédek Napja alkalmából rendezett hétvégi ünnepségen is felszólalt a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az igazságügyi miniszter elképzelése ellen, ami szerint a jövőben az ügyvédektől beszedett pénzből finanszírozná az állam az egyébként is méltánytalanul alacsonynak tartott kirendelési díjaikat.

2024. október 29-én Tuzson Bence igazságügyi miniszter a hivatalába kérette a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét egy megbeszélésre, melynek tárgyát előzetesen nem közölte. Havasi Dezső a találkozó után azt közölte, hogy a megbeszélésen a miniszter megerősítette azt a korábbi elképzelését, hogy a jövőben valamennyi ügyvédi kirendelési díj folyósítását az Igazságügyi Minisztérium a saját kezelésébe kívánja venni. Tuzson arról is tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy a kirendelési díjak pénzügyi forrása a kirendelést nem vállaló, valamint a kirendelési listán nem szereplő ügyvédek által az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő díj lesz.

A Magyar Ügyvédi Kamara oldalán megjelent tájékoztató levelében Havasi Dezső azt is írja, hogy az elképzelés ellen azonnal tiltakozott, és egyet nem értését fejezte ki, utalva a megoldással kapcsolatos alkotmányossági aggályokra is.

A miniszteri elképzelés a Magyar Ügyvédi Kamara november 11-i elnökségi ülésen is szóba került, és Tuzson Bence álláspontját a vita során senki sem támogatta. A november 16-án a Kúria Dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján elmondott köszöntő beszédében Havasi Dezső kamarai elnök nyilvánosan is felszólalt a miniszteri elképzelés ellen:

„Amikor őszinte szolidaritással szót emelünk a tisztességes megélhetést biztosító, az európai összehasonlítást is kiálló bírói és ügyészi fizetések mellett, a jogállami működés feltételének tartjuk a kirendelt védői és pártfogói ügyvédi díjak méltánytalanul alacsony óradíjának emelését, és időbeni megfizetését is. Ennek forrása azonban, még részben sem lehet az ügyvédek anyagi hozzájárulása. 

A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához. Ez számos elvi és gyakorlati okból nem elfogadható.”

Havasi Dezső később a hírlevelében közölte azt is, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara vezetése a kérdésről a minisztériummal, illetve annak illetékes vezetőivel hivatalos tárgyalásokat nem folytatott, az elképzelésekről csak a fenti módon értesült. Így semmilyen jogszabálytervezetet vagy hatásvizsgálatot sem kaptak kézhez eddig az igazságügyi tárcától. A kamara tagjainak ígéretet tett arra is, hogy ha a minisztérium bármilyen írásos előterjesztést küld az eddig egységes felháborodást okozó javaslatról a számukra, akkor azt haladéktalanul nyilvánosságra fogja hozni.

A tárcavezető azonban úgy tűnik, nem akart erről sokáig egyeztetni. Azt már a hvg.hu szúrta ki, hogy kedden benyújtotta a parlamentnek azt a javaslatcsomagot, amiben sok más mellett az áll, hogy „az ügyvéd, ha nem vállalja a kirendelhető ügyvédek jegyzékébe történő felvételét, kirendelési hozzájárulás megfizetésére lesz köteles”. Az is szerepel a tervezetben, hogy “a kirendelési hozzájárulás összege minden megkezdett hónap után 8000 forint. A kirendelési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.” A listán maradó kirendelt ügyvédek díját pedig ebből fizetné ki a tárca, ahogyan azt Tuzson ultimátumszerűen előre közölte.

Címlapkép: Facebook/MÜK