2025-ben sem lesz olcsóbb a "demokrácia" fenntartása

300 milliárd forint szerepel a költségvetés országgyűléssel kapcsolatos során, ám ebből több olyan is van, amely nem közvetlenül a törvényhozás fenntartására megy. A pénz jelentős része például a közmédia fenntartására megy, de ide tartozik több, az országgyűléshez lazábban kapcsolódó szervezet. Nem csak itt nincs nyoma a gazdaság gyengélkedésének, a köztársasági elnök hivatala is jóval többet költhet el az idén.

Összesen 122 milliárd forintot költenek a magyar adófizetők a parlamentre az idén, amiből 90 milliárd forint a működési kiadás. Ebből a legnagyobb tétel a 72 milliárd forint az országgyűlési hivatal működtetésére. A hivatal fizeti többek között a parlamenti képviselőket, valamint a hozzájuk tartozó apparátust. Összesen 54 milliárd forint megy el a dolgozók fizetésére és 18 milliárd egyéb kiadásokra. Az országgyűlési őrség 6,1 milliárd forintért végzi majd a Parlament és a Képviselői Irodaház védelmét.

A beruházási, felújítási, tehát a tevékenységet hosszabb időn át szolgáló kiadásokra 32 milliárd forint jut. 10 milliárd forinttal dobta meg a költségvetést a Steindl Imre program támogatása, ami a Kossuth tér és a parlament felújítására irányul.

5 milliárd forint feletti összeg megy el a pártok és alapítványaik támogatására. Ennek kisebb részét a pártok kapják közvetlenül, alapítványaiknak több jut. A december végén kihirdetett 2025-ös költségvetés szerint 2,5 milliárd forintot osztanak szét a pártok között 2022-es választáson elért eredményeik alapján. 1 milliárd forintot kap a Fidesz, 268 milliót a Demokratikus Koalíció, 181-et a Mi Hazánk, 160 milliót a KDNP és 54 milliót a másik viccpárt, a parlamenten kívüli MKKP. Az utóbbi időben rendre a bejutási küszöb alá mért pártok közül:

• A Jobbik 236 millió forintot;
• a Momentum 185 millió forintot;
• az MSZP 183 millió forintot;
• a Párbeszéd 135 millió forintot;
• az LMP 105 millió forintot
• és a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom 21 millió forintot kap.

Pártalapítványok támogatására 3 milliárd forint jut, amit arányaiban a párttámogatásokhoz majdnem hasonlóan osztanak szét. A nagyobb kormánypárt Szövetség a Polgári Magyarországért alapítványa 1,5 milliárdból működhet 2025-ben, a leggyengébb '22-es egyszázalék feletti eredményt elérő Megoldás Mozgalom alapítványa 36 millió forintot kap.

Az országgyűléssel kapcsolatos kiadásokhoz sorolják több más szervezet működtetését is. Ezek közül a legnagyobb tétel 141 milliárd forint. Ezt a közmédia  közszolgáltatási hozzájárulásként kapja, azaz ebből a pénzből működtetik a kiegyensúlyozott tájékoztatással nem vádolható MTVA-t, amelyet jelenleg is egy hírhamisító vezet.

Ide tartozik még az Országos Atomenergia Hivatal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, a NAIH, a közmű-szabályozási hivatal, valamint a 16 milliárd forintból működő Nemzeti Választási Iroda, amely 2025-ben 8 milliárdot költhet a 2026-os országgyűlési választások előkészítésére. Az országgyűléshez tartozó fejezetben összesen 329 milliárd forintos kiadás mellett 28 milliárdnyi bevétel sorakozik, azaz 301 milliárd forintba kerül az adófizetőknek ezen szervek fenntartása.

Ez 25 milliárddal több, mint amennyit a 2024-es költségvetés szánt ugyanezen kiadásra, a növekmény több mint fele pedig a közmédia költségvetésébe megy.

Csokiosztás, pingpong 6 milliárdból

A köztársasági elnöki tisztséget a Fidesz igyekszik kiüresíteni azután, hogy Novák Katalin egykori alelnökük kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédnek 2024 elején és az ezt követő botrányba beleremegett mindkét kormánypárt. Az államfő lemondása után Sulyok Tamás került a Sándor-palotába, amelynek működtetésére az idén 6,2 milliárd forintot szán a költségvetés. Ebből 3 milliárd megy el juttatásokra, 1,4 milliárd egyéb kiadásokra. 

Ez csaknem 700 millió forinttal több, mint tavaly.

Kitüntetésekre 693 millió forintot költhet az elnöki hivatal, protokolláris kiadásokra 446 milliót. 540 millió forinttal támogatják a Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működését. A köztársasági elnök felajánlásaira, adományaira 73 millió jut. Ugyanennyit jótékonykodhat közpénzből Áder János és a két bukott köztársasági elnök, Schmidt Pál és Novák Katalin.