Ungváry Krisztián: Legyen vége az ügynökaktákkal kapcsolatos hazug gyakorlatnak!

Az ügynöktörvény módosítása szükséges az akták nyilvánosságra hozatalához – mondta Ungváry Krisztián a kontroll.hu-nak. A történész szerint 2000-ig folyamatosan semmisítették meg az állambiztonsági iratokat, ami egyetlen szomszédos országban sem volt lehetséges.

Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához – áll a 2003. évi III. törvény preambulumában. A jogalkotó az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálását, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését várta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló rendelkezéstől.

A törvényt számos kritika érte, 2005-ben az Országgyűlés nekifutott a módosításnak, az akkori MSZP-SZDSZ koalíció is egymásnak feszült, de hiába egyeztek meg abban, hogy a rendszerváltozás után a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvel válhatnak nyilvánossá, a május 30-án elfogadott törvényjavaslathoz szükséges alaptörvény módosításhoz a kétharmad már nem jött össze. Ráadásul az Alkotmánybíróság is azon a véleményen volt, hogy alkotmányellenes, ha a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.

Hét évvel később Schiffer András bocsájtotta szavazásra az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló indítványát, de a Fidesz-KDNP képviselői azt egyhangú többséggel leszavazták. Ezzel Magyarország lett a térségben az utolsó, ahol még nem rendezték le a kérdést, és ez így is maradt a mai napig.

„A nyilvánosságra hozatal csak akkor lehetséges, ha módosítják a 2003/III törvényt, ami az ügynökök védelmében íródott. Az, hogy ki nevezhető ügynöknek, nem törvényben kell szabályozni, hanem a tudománynak kell eldöntenie. Az állambiztonsági iratok publikálásának kérdését úgy kell rendezni, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rájuk, mint minden egyéb levéltári iratra” – mondta a Ungváry Krisztián a kontroll.hu-nak. A történész többször is jelezte, hogy véleménye szerint az állambiztonsági múlt feltárásában történtek azt mutatják, hogy a magyar politikai elit minden része elárulta a magyar szabadságot 1990-től 2023-ig.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy a történelem megismerése közügy. Ezen belül a volt hálózati személyek neveinek megismerése kiemelten az, különösen akkor, ha ők a közvéleményt is befolyásolják. A pártállami rendszernek nem csak azok a károsultjai, akikről bizonyítható, hogy besúgások áldozata lett, hanem mindenki, aki akkor is élt, sőt bizonyos értelemben az ezt követő generációk is. Éppen ezért elemi szükség van arra, hogy megtörténjen a közszereplők átvilágítása és vége legyen az ezzel kapcsolatos rendkívül káros hazug gyakorlatnak” – fejtette ki Ungváry Krisztián.

Kifogásolta azt is, hogy amíg a volt szocialista országokban számos emberről megjelenhettek adatok, a magyar lusztrációs törvények úgy voltak fogalmazva, hogy csak akkor hozzák nyilvánosságra az illető érintettségét, ha nem mond le a pozíciójáról. 

1944 és 1990 között keletkezett politikai rendőrségi iratokat 2008-ban a Kenedi János vezette bizottság vizsgálta, a tudományos kutató által készített jelentés összegzése szerint a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál összesen 32 618 minősített irattári tételt őriznek, közülük 1551 irat minősítése szupertitkos.

Címlapkép: Pixabay