Kilátástalan helyzetben a mélyszegénységben élők

Egyre többször fordul elő, hogy a téli ruházat, cipő vagy az iskolai felszerelés hiánya miatt nem mennek iskolába a legszegényebb vidékeken élő gyermekek. Az is megtörténik, hogy nem tud reggelit adni a szülő, az éhes tanuló pedig nem tud koncentrálni, így alul teljesít az iskolában. A szegénységből kitörni nagyon nehéz, de pont a tanulás, a tudás lehetne az egyik kiút, ám sokan pont az oktatásban morzsolódnak le. 

Brutálisan nyílik a társadalmi olló Magyarországon, miközben a középosztály is csúszik lefelé, a szegények egyre szegényebbek, és ebben nem segít, hogy a hazai infláció magasabb az Európai Unió átlagánál évek óta. Ugyanakkor a 2025-ös új adatok szerint idén nálunk emelkedtek az árak a legnagyobb ütemben a 27 tagország közül. 

Egyre több gyermek megy éhesen iskolába, óvodába, és ez jelentősen érinti a legszegényebb vidékeket, ahol a munkahelyek hiánya jelentős. 

Míg bölcsődében és óvodában a nagycsaládosok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők kérhetik az ingyenes étkezést a gyermekeik számára, addig általános iskolában már csak néhány esetben jár ez. Az egyik ilyen helyzet, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a kiskorú, de ez nem jár hivatalból, igényelni kell, ehhez pedig egyrészt tudni kell a lehetőségről, másrészt tudni kell hivatalos ügyeket intézni, ami egyes civil szervezetek szerint nagyon sok mélyszegénységben élő családnak nem megy egyedül. A másik eset, amikor ingyenes tízórai, ebéd jár a gyermeknek, ha nevelésbe veszik, vagyis kiemelik a családjából. Tehát ekkor már az ingyenes étkezés a szülőknek nem segít, hiszen az étkezés támogatása pont a kiemelést kellene megelőzze. A harmadik pedig, ha a gyermek fogyatékkal élők intézményébe jár.

A tél, kifejezetten a január rendkívül nehéz sok család számára. Kiss Anikó képzőművész, társadalmi munkás, a SZoCsoMa, vagyis a Szociális Csomagküldő Mozgalom alapítója a Kontroll.hu Nekünk fontos című műsorában elmondta, hogy bár úgy tűnik, decemberben dupla családi pótlékot utal az állam, valójában december második felében a januárit adja oda előre. Ezt pedig nyilván minden család elkölti a karácsonyra, így januárban vannak háztartások, amelyek bevétel nélkül maradnak, és ez kihat a februárra is. Egy olyan településen, ahol az emberek azért imádkoznak, hogy bekerülhessenek a közmunka programba, még a családi pótlék is számít. Pedig nem nagy összegről beszélünk. 

A családi pótlék, hivatalos nevén iskoláztatási támogatás intézményi jelenléthez kötött, az állam ezzel akarja ösztönözni a szülőket, hogy iskolába járassák gyermekeiket. Az ENSZ Közgyűlése 1989-ben fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, amelyhez Magyarország 1991-ben csatlakozott. Ennek értelmében az oktatáshoz való jog minden gyermeket megillet, de az oktatási támogatás összege hazánkban 17 éve változatlan, még az infláció mértékével sem emelkedett! 

Az egy gyermeket nevelő családok mindössze 12 200 forintot kapnak, a 2 gyermeket nevelők gyermekenként 13 300 forintot, a 3 vagy több kiskorút nevelő családok pedig gyermekenként 16 ezer forintot, az egyedülálló szülők minimáslisan többet.

A juttatás megvonásának mértéke 50 óra igazolatlan hiányzás. Ezt pedig gyorsan össze lehet szedni, elég egy másfél hetes távollét. A mulasztások miatt a gyermek törvényes képviselője ellen szabálysértési eljárás indulhat, pénzbeli bírság is kiszabható, sőt, börtön is. Ha valaki a bírságot nem tudja kifizetni, márpedig ez sokszor előfordul, hiszen ha nincs pénz ételre, téli cipőre, akkor büntetésre pláne nem lesz, a szülőnek le kell ülni a bírság összegét. Így viszont gyermekek maradnak otthon, egyedül, ekkor jön a gyámügy és kiemeli a kiskorút a családból. Mindez annak ellenére is megtörténik, hogy Magyarországon törvénybe iktatták, gyermeket szegénység miatt nem lehet kiemelni a családból. 

Kiss Anikó társadalmi munkás azt mondja, ez a jelenség a romákat fokozottan sújtja, hiszen sokan élnek leszakadó peremvidékeken, ahol munkalehetőség nincs, adott esetben több száz kilométert kell utazni, hogy dolgozni tudjon valaki. Ugyanakkor a romákkal foglalkozó civil, jogvédő szervezetek azt mondják, probléma az is, hogy a tankötelezettséget leszállították 16 évre, az aluliskolázott emberek pedig nyilván nehezen jutnak munkához. 

Az óvodás kortól szegregált oktatásban résztvevők nehezen tudnak később a társadalomba integrálódni, és kevesebb esélyük van a felsőoktatásba bejutni.

Szintén lényeges, hogy az állam a szexuális felvilágosítást az iskolákban megszűntette, a családok körébe utalja ezt a tevékenységet, miközben sok szülő maga sem tudja elmagyarázni sem a biológiai, sem a lelki folyamatokat. Éppen ezért, és a fogamzásgátló eszközök borsos ára miatt, sok mélyszegénységben élő lány korán lesz várandós, így kimarad az oktatásból, szakképesítés hiányában pedig később kiszorul a munkaerőpiacról. 

Nagy szükség lenne a szexedukációra az iskolákban, hiszen bántalmazás esetén sok gyermek el sem tudja mondani, milyen sérelem érte, ugyanis sokan még a saját testrészeiket sem tudják rendesen megnevezni, számolnak be az abúzust elszenvedett kiskorúakkal foglalkozó szakemberek. Magyarországon a gyermekvédelmi intézkedések többsége csak a látszatot tartja fenn, a gyermekotthonokban pedig – mint ahogyan a Kontroll.hu Nekünk fontos című műsorában elhangzott - áldatlan állapotok uralkodnak. 

A romák helyzetének rendezésével adós maradt minden kormány a rendszerváltás óta, a leszakadó peremvidékek lakosai választáskor számítanak csak. Pedig a fennálló állapot nem jó sem a többségi társadalomnak, sem a romáknak. A szociális teendők ellátása állami feladat kellene legyen, mindeközben a civilek megfeszülnek, hogy valami javulást érjenek el. Számos szakember azt mondja, a romák iskoláztatásával lehetne változást elérni, de ehhez az kellene, hogy a roma gyerekek el is jussanak az iskolába. 

A Nekünk fontos című műsorunk mélyszegénységről szóló adása itt nézhető meg: