Orsós János: Nem csak az isten háta mögötti falvakban nincs orvos meg szaktanár
Nem roma sajátosság, hanem a magyarországi mélyszegénység eredménye, hogy gyermekek nem jutnak minőségi oktatáshoz, megfelelő egészségügyi ellátáshoz - mondja Orsós János pedagógus, roma aktivista, a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője. Sőt, ma már nagyvárosban is előfordul, hogy nincs szaktanár vagy szakorvos.
Nem roma sajátosság, hanem a magyarországi mélyszegénység eredménye, hogy gyermekek nem jutnak minőségi oktatáshoz, megfelelő egészségügyi ellátáshoz - mondja Orsós János pedagógus, roma aktivista, a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője. Sőt, ma már nagyvárosban is előfordul, hogy nincs szaktanár vagy szakorvos.
„Nemcsak a cigánytelepeken hiányzik a kémiatanár, nemcsak zsákfalvakban nincs elég orvos, hanem azt tapasztalom, hogy egyre több olyan települése van az országnak, ahol a szakemberhiány az oktatást vagy az egészségügyi ellátást veszélyezteti” – mondja Orsós János, aki az elmúlt hetekben ismét ellátogatott több megyébe. A mélyszegénységben élő fiatalokat érettségihez juttató középiskola, a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője már 2020-ban is körbejárta az országot, akkor Setét Jenővel és az Idetartozunk Egyesület néhány tagjával mérték fel a peremvidékek állapotát. Ekkor született meg a roma politikai minimum.
„Újra fölelevenedik mindaz a hiány, amit 2020-ban tapasztaltunk. Sőt, a szegénységet érintő kérdések még aktuálisabbá váltak, mert nemhogy javult a helyzet öt év alatt, hanem romlott. Már a nagyvárosokban is több hónapos várólista van az egészségügyi intézményekben, és már a városi iskolákban is van tanárhiány, na most ezt a helyzetet meg kell szorozni minimum öttel, ha az isten háta mögötti helyekre gondolunk”
– hangsúlyozta a roma aktivista.
Országszerte már több mint 1000 betöltetlen háziorvosi praxis van, a számok évről évre nőnek. Sőt, egy éven belül is változnak, hiszen februárban még 956, júliusban már 1005 családorvos hiányzott a rendszerből a Magyar Orvosi Kamara adatai szerint. Pest vármegyében is nagy az orvoshiány, de Borsod-Abaúj-Zemplén is vezető, ami a betöltetlen helyeket illeti, januárban 104 orvos hiányzott a régióból. „Pedig az alapellátás nagyon fontos, hiszen a családorvos az első lépcsőfok, akármilyen betegségünk van. A legtöbb szakorvoshoz is csak körzeti orvosi beutalóval lehet eljutni” – hangsúlyozza a pedagógus.
Nyilván nem tesz jót a helyzetnek, hogy az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára, Takács Péter egy podcast adásban a következő kijelentést tette: „A háziorvos az…, hogy is mondjam, maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova a klinikumban nem fért be.” A Magyar Orvosi Kamara a hatalmas felháborodást kiváltó kijelentés után közleményt adott ki, amelyben elutasítja a sértő kijelentést, hangsúlyozva, hogy a háziorvoslás a gyógyítás egyik legnagyobb kihívást jelentő területe, mely nagy szaktudást igényel.
Orsós János szerint a fogászat is problémás terület, már ami a hozzáférést illeti. „Az pedig, hogy a fogászati kezelés gyakorlatilag elérhetetlen a mélyszegény rétegeknek, mondjuk ki, luxus, hogy már csak eljutni is probléma a kicsi falvakból a városokba, a fogorvosi rendelőkbe, akár a nehézkes közlekedés, akár a viteldíjak miatt, egyenesen fájdalmas. Meg lehet nézni, milyen a szegények fogainak állapota!” – hívja fel a figyelmet Orsós János.
„Az egészségügyi ajánlások szerint három havonta kellene cserélni a fogkefét, ez gyerekek esetében kiemelten fontos volna. Mi is szeretnénk, ha a gyermekeinknek szép, egészséges foga lenne, de a családi pótlék tizenhét éve változatlan. Gondoljunk bele, mennyibe kerül manapság egy fogkefe vagy egy tubus fogkrém, hogy mennyit növekedett ezeknek az ára tizenhét év alatt! Ráadásul tudjuk, hogy az iskolafogászatok finanszírozásával is probléma van” – teszi hozzá az aktivista.
Orsós János az infrastruktúrához való hozzáférést is kiemelten fontosnak tartja. Azt mondja, amikor a közjóhoz való hozzáférésről beszélünk, szintén nemcsak a romákat említhetjük, hanem egy jól körül határolt társadalmi réteget, amelynek - ha cigány, ha nem - ugyanúgy nincs aszfaltos út a portája előtt, vezetékes víz a házában, csatornázás és közvilágítás az utcájában.
„Fontosnak tartom, hogy egyként szisszenjünk fel, ha azt látjuk, a kormány kisemmiz egy adott réteget, mert a történelmi előzményeket tekintve előbb-utóbb ezt a réteget szélesíteni fogja” – hangsúlyozza a roma aktivista.
Orsós János a közelmúltban a Kontroll stúdiójának vendége volt, a vele készült beszélgetés itt is megtekinthető: