A politikai és társadalmi helyzet miatt megy külföldre tanulni a magyar fiatalok közel fele

A külföldön tanuló diákok száma továbbra is évről évre nő, a legnépszerűbb célországok Ausztria, Németország, Dánia és Hollandia. A legtöbben a politikai és társadalmi körülmények miatt hagyják el Magyarországot, de a külföldi munkalehetőségek, a hazai megélhetési körülmények és a magyar felsőoktatás színvonala is közrejátszik a fiatalok döntésében.

Továbbra is Ausztriába költözik ki a legtöbb magyar fiatal a tanulmányait folytatni, de az elmúlt években Németország is egyre népszerűbb célország lett, 2024-ben már ott is meghaladta a 3000-et a magyar diákok száma - derült ki az Engame Academy kutatásából. Hasonló számban tanulnak már magyarok a holland egyetemeken is, és Dániába is több mint ezren távoztak

Brexit óta azonban Nagy-Brittani továbbra is mélyrepülésben van, mindössze 320 magyar diák választotta célországként 2024-ben. Az USA a távolsága és a költségei miatt kevésbé népszerű a magyar tanulók között, bár a top egyetemek elég vonzó célpontok lehetnek. A statisztikákból az látszik, hogy jellemzőbben idősebb diákok választják célországként az amerikai posztgraduális (11%) vagy doktori (75%) képzéseket.

A Covid járvány óta ismét fellendült a külföldi továbbtanulás népszerűsége. A felsőoktatásban tanuló összes magyar diák 7%-a választ külföldi tanulmányi célt magának. A becslések szerint 2023/2024-ben csaknem 18 ezren döntöttek így. 

A kutatás egyik sarkpontja volt, hogy megvizsgálja, miért mennek külföldre a diákok. Kiderült, hogy elsősorban a társadalmi és politikai helyzet miatt. 

A tanulók közel 50%-a jelölte be ezt a távozása indokaként. A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségek (36%) volt, de a hazai megélhetési körülmények (30%) és a magyar felsőoktatás színvonala (33%) is közrejátszott, sokukat pedig (30%) a kalandvágy is fűtötte. Leginkább a család, a bárátok és a tanárok voltak befolyással a döntéseikre. 

A külföldi élet finanszírozása

Sokszor él az a mítosz az emberek fejében, hogy nagyon drága a külföldi élet, diploma megszerzése. A válaszadók a finanszírozásukra elsősorban a családi forrásokat jelölték meg, de saját maguk, ösztöndíjból is sokan finanszírozzák a megélhetésüket. A diákok túlnyomó többsége, 84% családi segítséggel él meg, míg 64%-uk saját finanszírozásból, munkából és ösztöndíjból fedezik a költségeiket.

A kitöltők 98%-a az EU-ban tanul, mivel ott is szeretne később munkát vállalni.

Érdekesség, hogy óriási a szakadék a külföldi ösztöndíjak igénybevétele (51%) és haza ösztöndíjak (4%) igénybevétele között külföldi tanulás esetében. Itt tehát feltűnő, hogy a hazaköltözési szándékot előmozdíthatja a diákok körében, ha több hazai finanszírozású állami ösztöndíj lehetőség adódik számukra, amit külföldön is igénybe tudnak venni. A magyar diákhitelt 2025-től csupán a külföldön tanuló diákok 2% vette igénybe. 

Tanulmányi területek tekintetében a hazai viszonylatokhoz hasonlóan külföldön is elsősorban gazdaságtudományt tanulnak a diákok. Ezen a területen 30.7%-uk tanul, ezt követi a társadalomtudomány 17.9% és az interdiszciplináris képzések 12.3%-al.

Hazatérnek valaha a külföldön végzettek?

Nagyobb a hajlandóság a hazatérésre, mint egy korábbi, 2017-es kutatás mutatta, de még mindig alacsony. A végzett fiatalok csupán 39.5%-a tér haza a diplomázása után, és még akkor sem biztos, hogy nem megy ki újra külföldre.

Érdekes adat, hogy a hazatértek több mint 70%-a közvetlenül a diplomázása után hazaköltözött.

Amiből kivehető, hogy érzelmi tényezők, a család, barátok, az otthoni környezet ismerőssége vonzotta haza őket.

A jelenleg is külföldön élők a külföldi szakmai lehetőségeket (33.2%) és a külföldi életszínvonalat jelölték meg (33.9%) legfontosabb érvként a maradás mellett, és fontos szempont volt még a külföldi fizetés (12.2%) is.

Annak ellenére jönnek haza a fiatalok, hogy gyakran hosszasan mérlegelik a külföldi kecsegtető tényezőket, de érzelmi szempontok miatt végül hazaköltöznek.

Ami mindenképp hátráltató tényezőként írtak le, hogy itthon rugalmatlan munkakörnyezet, és hiányzik a versenyképes bérezés. Ezek a hiánytényezők végül arra vezették őket, hogy kint maradjanak. Viszont pozitívumként élték meg, hogy a külföldi tanulmányok mindenképpen előnynek számítottak a munkavégzés során. Hazatértük után a 74.8%-uk nagyobb cégnél helyezkedett el, és csak 10%-uk kezdett önálló vállalkozásba.

A kutatás tanulságai

Munkáltatók szempontjából érdemes tanulságként levonni, hogy a jó munkakörnyezet, a rugalmas feltételek itthon tartó tényezők lehetnek. E mellett fontos, hogy legyen az adott cégnél előrelépési lehetőség, és változatos, kreatív legyen a munka.

A kutatásból az is kiderült, hogy a kint végzett fiatalok közel 40%-a hazacsábítható, így érdemes például komolyabb állami ösztöndíjakkal támogatni őket. 

Illetve nem csak állami, hanem magán vagy céges ösztöndíjazásra is lehet gondolni. Elgondolkodtató tanulság az is, hogy sokan a magyar felsőoktatás hanyatló színvonala miatt keresnek külföldi iskolai lehetőségeket.

Fotó: Engame Akadémia