Perspektíva nélkül nincs miért itthon maradni

Folyamatosan csökken az országban a magyar állampolgárok száma, hiába a kormány minden erőfeszítése, derül ki a Direkt36 adatelemzéséből. Egyre több fiatal tanul idegen országban, és sokan ott is végzik a PhD-tanulmányokat is. 

A Direkt36 által készített, az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adataira alapozott elemzés szerint 2014 és 2024 között közel 142 ezer fővel nőtt azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik más uniós tagországokban élnek. Ez 60 százalékos növekedés ebben a tízéves időszakban, a kivándorló magyarok a 2014 és 2024 közötti népességcsökkenés 37,8 százalékát tették ki.

Angliában a magyar népesség 2011 és 2021 között 47 167-ről 63 984-re nőtt. Tehát a brexit és a Covid-járvány ellenére is 35,6 százalékos növekedés történt az ott élő magyar állampolgárok számában. Az EU-s országokba egyszerű a kivándorlás, a magyaroknak nem kell semmilyen vízumot igényelniük ahhoz, hogy ezekbe az országokba költözzenek és ott dolgozzanak. Különösen Ausztriában, Németországban és Hollandiában nőtt jelentősen a magyar állampolgárok száma az elmúlt tíz évben.

Németországban 2014 és 2024 között 41,4 százalékkal nőtt az ott élő magyarok száma, közel 55 000 új magyar állampolgárral. Ausztriában ugyanebben az időszakban 131,8 százalékos növekedés volt tapasztalható, 61 000 új magyar állampolgárral, míg Hollandiában 119,3 százalékos növekedés volt, több mint 12 000 új állampolgárral.

A magyar kormány 2015-ben hozta létre a „Gyere haza, fiatal!” kezdeményezést, de egy év múlva megszüntették, mert 100 millió forint elköltése után is csak 105 fiatalt sikerült hazahozni.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a kivándorlás egyik fő oka „a jólét és a perspektíva hiánya”. Szerinte a kivándorlás csökkenne, ha a politika és a gazdaság hasonló kilátásokat biztosítana a munkavállalóknak és diákoknak, mint más európai országok.

„A külföldre távozott és ott dolgozók hiánya jelentős és mérhető a hazai munkapiacon. Hazacsábításuk lehetőségei azonban korlátozottak, a tágabb értelemben növekvő és sikeres gazdasági fejlődés a külföldön élők visszatérésének egyik vonzó eszköze lehet” – írta Hárs legutóbbi kutatásában.

Magyarország számára „agyelszívás” néven ismert probléma is kockázatot jelent, az Eurostat adatai szerint a külföldön tanuló magyarok száma 2013 és 2022 között jelentősen nőtt. Az Eurostat adatai szerint a magyar állampolgárságú, felsőoktatásban tanuló hallgatók száma az EU-ban (Magyarországot kivéve) 2013 és 2022 között 83,5 százalékkal, több mint 6400 főre nőtt. A mesterképzésben részt vevő hallgatók száma 36 százalékkal, több mint 4000-re emelkedett.

A külföldön tanuló PhD-hallgatók száma is jelentős: a magyar kormány adatai szerint 2022-ben közel 800 magyar állampolgár folytatott PhD-tanulmányokat az EU többi országában, miközben mindössze 2122 ember kezdte meg ilyen típusú kutatásait Magyarországon ugyanabban az évben. 

Ez jelentős veszteség és ez az adatbázis még csak nem is veszi figyelembe azokat a magyar hallgatókat, akik az Európai Unión kívül, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban folytatnak ilyen típusú tanulmányokat.

Magyarország számára ez azért nagy veszteség, mert az ország elveszít tehetséges fiatalokat, a külföldön tanulók közül ugyanis nem mindenki fog hazatérni. A kutatók szerint a magyar akadémiai világ egyre növekvő elszigeteltsége arra késztetheti a diákokat, és a kutatókat, hogy tartósabban maradjanak külföldön.

Címlapkép: külföldön szavazó magyarok