Emlékezés a holokauszt roma áldozataira
Augusztus 2. a Roma Holokauszt emléknapja. A dátumhoz kapcsolódóan a hétvégén országszerte számos helyszínen emlékeznek az áldozatokra.

Augusztus 2. a Roma Holokauszt emléknapja. A dátumhoz kapcsolódóan a hétvégén országszerte számos helyszínen emlékeznek az áldozatokra. Pénteken a budapesti Nehru parkban a koszorúzást és a megemlékezést a tiszta ivóvízhez való jog demonstrálásával is összekötötték a szervezők.
1944. augusztus 2-áról 3-ra virradó éjszaka az auschwitz-birkenaui koncentrációs cigánytábor kiürült. Az SS emberei egyetlen éjjel 2897 roma nőt, férfit és gyermeket, - egyes feljegyzések szerint csecsemőt is – gyilkoltak meg, gázkamrába küldték őket. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusán hozták meg azt a határozatot, mely augusztus 2-át a Pharrajimos, vagyis a Roma Holokauszt emléknapjának jelöli ki.
Pénteken délelőtt az Országos Református Cigánymisszió, délután a SZOCSOMA és az Új Alternatíva Párt rendezésében tartottak koszorúzást a Petőfi híd pesti lábánál található Nehru parton felállított roma holokauszt emlékműnél, ahol Iványi Miklós, Ujhelyi Sándor, Lőcsei Lajos, Szűcs Gábor, Oláh József és Dr. Bársony János tartott beszédet.
A délutáni megemlékezést alapvetően jótékony, illetve emberjogi szervezetek kezdeményezték, azért, hogy a romák által kiküzdött szobornál ne szakadjon meg a koszorúzási hagyomány.
„Úgy éreztük, hogy az emlékmű idén árván marad, ugyanis a különböző szervezetek egyéb helyszíneket kezdtek preferálni, miközben a roma holokausztnak van dedikált helyszíne. Ezért ragaszkodtunk mi a Nehru parthoz”
– mondja Kiss Anikó, a SZOCSOMA Szociális Csomagküldő Mozgalom alapítója. A magát szembenézési mozgalomként megjelölő szervezet és a Szeretet Kommandó ételt is osztott a rászorulóknak.
„Úgy gondoltuk, kihozzuk ide a hajléktalanokat, akiknek a tapasztalatom szerint 60-80 százaléka roma származású. Amellett, hogy megetetjük őket, ezen az emléknapon szeretnénk bennük erősíteni azt a tudatot, hogy lehet, hogy egy kisebbséghez tartoznak, de emberileg nem kevesebbek, mint a többségi társadalom tagjai. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a romákat érintő hátrányos megkülönböztetésekre is”
– mondta Tóth Kata, a Szeretet Kommandó alapítója.
A jótékony szervezet nemcsak hajléktalanoknak segít, hanem hátrányos helyzetű települések mélyszegénységben élő lakóinak is, zömében vidéken tevékenykedik.
„Ma körülbelül százharmincan álltak sorban az ételért, folyamatosan jönnek az újabb és újabb éhes emberek. Ha főtt ételt osztottunk volna, még többen lennének. Rengeteg az éhező ember. Ma csak zsíros kenyeret tudtunk hozni, de megpróbáltuk zöldségekkel gazdagabbá tenni a tápértékét, hogy valami vitaminhoz is hozzájussnak a rászorulók, paradicsom, paprika, uborka is jár a kenyerek mellé. Kaptunk péksüteményeket, süteményeket, banánt, szilvát, barackot is, úgy látjuk, örülnek ezeknek is a hajléktalanok”
– részletezi a menüt a Szeretet Kommandó vezetője.
A SZOCSOMA Alapítvány forrásaiból peremvidékekről, szegregátumokból is érkeztek romák a megemlékezésre és az ételosztásra. Ők vízhordással hívták fel a figyelmet a vezetékes víz hiányára, mely probléma többségében a roma háztartásokat érinti. Ezt a témát a SZOCSOMA már több mint egy évtizede tematizálja, még ombudsmanhoz is fordultak az ügy érdekében.
„Ezek a fiatalok ma, itt a Nehru parkban ugyanúgy hordják a vizet a sárga műanyag vödreikben, mint otthon, a falujukban nap mint nap. Ha mosás van, ha főzni kell, ha jön az esti mosdás ideje, menni kell az utca végére a vízért, és haza kell cipelni. Ma, Magyarországon, a SZOCSOMA tapasztalata szerint legalább ötszáz ezer ember él vezetékes víz nélkül, és ez a probléma leginkább a peremvidékeket, a roma szegregátumokat érinti. A roma holokauszt napján arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy sok évtized eltelte után is érik hátrányos megkülönböztetések a roma embereket, a gyermek kiemelésektől a röghöz kötésig”
– mondja Kiss Anikó, a SZOCSOMA alapítvány vezetője.
A Nehru parti park fontos helyszíne a romák történelmének, 1944-ben ezen keresztül vitték az erzsébeti, lőrinci, csepeli romákat a munkatáborokba. Az itt található emlékművet, mely a krematórium izzó kemencéjét jeleníti meg, 2006-ban állították fel roma kezdeményezésre, és azóta számos alkalommal megrongálták. Volt, hogy rasszista szövegeket festettek rá, volt, hogy letörték egy darabját, de az is megtörtént, hogy fekáliával kenték be.
„Tehát több évtizeddel a roma holokauszt után sem szűnt meg a gyűlölködés” – hívja fel a figyelmet Ujhelyi Sándor, az Új Alternatíva Párt vezetője, a Migration Aid nevű, menekülteket segítő szervezet alapítója. Azt mondja, végtelenül szomorú, hogy egy ilyen emléknapon nem csupán az áldozatokról kell megemlékeznünk, hanem a ma problémáira is fel kell hívni a figyelmet.
„Nem szűnt meg a kirekesztés, a roma emberek oktatása gyakorlatilag el van lehetetlenítve, ugyanakkor annyi ember él mélyszegénységben ebben az országban, hogy ha nem lennének jótékony szervezetek, sok ember szó szerint éhen halna” – hangsúlyozza Ujhelyi Sándor.
Az alacsony részvételről azt mondja, az a probléma, hogy a megemlékezés szétdarabolódik, ugyanis minden szervezet „magának” koszorúzik, pedig közösen volna ideális. „De ez csak akkor valósulhatna meg, ha az Országos Roma Önkormányzat egy olyan szervezet lenne, mely független, és nem a kormánypártot kiszolgáló emberekből állna, és valóban a roma emberek érdekeit képviselné. Akkor lehetne valódi összefogás, és lehetne közös megemlékezést is tartani, politikai érdek nélkül. De így minden szervezet magának rendezi a koszorúzásokat, különböző helyszíneken, különböző időpontokban.”
Fotók: Sipos Betti / Kontroll