Iskolai szegregáció egyházi segítséggel – ombudsmani jelentés tárta fel az okokat

Elkészült az a részletes ombudsmani jelentés, amelynek főbb megállapítása szerint az egyházi iskolák nemhogy csökkentenék a társadalmi különbségeket, de nagyban még hozzá is járulnak a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek lemorzsolódásához, végső soron szegregációjához.

Egyfajta dzsentrifikáció figyelhető meg a hazai oktatás területén, a településeken megjelenő egyházi intézmények ugyanis fokozatosan elszívják az állami iskolák jobb képességű tanulóit, és a tanári állományból is lassan az egyházi fenntartású iskolák felé veszik az irányt a magasabban képzett pedagógusok, ezáltal az állami iskolák tanulói közössége néhány éven belül már zömében, nem egy esetben teljes egészében csak roma és hátrányos helyzetű gyermekekből áll.

Az érintett egyházi intézmények általában nem alkalmaznak nyíltan kirekesztésre alkalmas kritériumokat, ugyanakkor oktatásszervezési gyakorlatukat és az intézménybe való felvétel körülményeit, feltételeit úgy alakítják, hogy azok közvetett módon sikeresen távol tartják a roma családokat és gyermekeiket az iskolától – áll a Népszava által ismertetett jelentésben. 

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jelentésében „párhuzamos jelenlétnek” nevezi a jelenséget, vagyis amikor egy településen vagy iskolai körzetben az amúgy is csökkenő létszámú állami iskola mellett megjelenik egy egyházi intézmény, amely elszívja a tankerületi iskolából a nem roma gyermekeket és a jobban képzett pedagógusokat. 

Felekezet alapján is jól láthatók a különbségek. Míg a nem roma gyermekekre elszívó hatást jelentő párhuzamos intézmények fenntartói között magasan felülreprezentált a református egyház, őket követően pedig a római katolikus, addig a baptista vagy görögkatolikus egyházak főként már „teljesen elcigányosodott” köznevelési intézményeket vesznek át. 

A jelentés összegzése alapján a jogszabályok is hozzájárulnak az iskolai szegregáció kialakulásához. 

A törvény szerint az egyházi iskolák felvételi körzetének a teljes települést, a fővárosban a kerületet kell tekinteni, így az intézmény szabadon válogathat a jelentkezők között. A kötelező felvételi kötelezettségük csupán a felvehető tanulólétszám 25 százalékára terjed ki, míg az állami intézményeknek minden körzetes tanulót kötelező felvenniük. 

Az állami iskolák felvételi körzeteit pedig úgy kell meghatározni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek aránya a településen belül kiegyenlített legyen az egyes intézmények között. Ez a kötelezettség az egyházi fenntartású iskolák esetében viszont nem alkalmazandó. 

A törvény egyértelműen tiltja az általános iskolai felvételi vizsga szervezését, az egyházi iskolák viszont a jogszabályban számukra biztosított speciális felvételi szempontokat a tanulók tudás és képesség szerinti szelekciójára is felhasználják.

A jelentés hangsúlyozta ugyanakkor, hogy léteznek olyan egyházi intézmények, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a hátránykompenzáció terén, és számos példa van arra is, hogy súlyos nehézségekkel küzdő, kiüresedő állami iskola átvételével sikerült megállítani a helyi gyermekek elvándorlását. Az egyházi fenntartó esetenként a település vagy városrész egyetlen olyan iskoláját veszi át, ahol már többségben vannak a roma és hátrányos helyzetű tanulók.

A jelentésben szereplő adatok alapján megállapítható, hogy egészen extrém különbségek is kimutathatók országos szinten. A Heves megyei Átányban például az állami iskolában 71 százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, míg a református iskolában nulla százalék, azaz ez utóbbiban keresve sem találhatunk akár egyetlen egy roma, vagy hátrányos helyzetű tanulót. 

Fotó: Eduline