A propaganda szerint nagyot nyert a Fidesz idén, míg a TISZA megtorpant, de ez persze nem igaz

A Magyar Nemzet „Kiütéses győzelmet aratott a Fidesz 2025-ben” címmel közölt év végi elemzést. Tényellenőriztük az írás legfontosabb állításait. Nem fog meglepődni az eredményen.

Állítás: A Fidesz tarolt az időközi választásokon

A szerző elemzése rögtön egy erős állítással indít. Szerinte a Fidesz kiütéses győzelmét magyarázza a tény, hogy „nagyot tarolt” az időközi választásokon. Ezt illusztrálva bemutatja a tiszafüredi, tiszakécsei, egy józsefvárosi és egy nagykörősi voksolás eredményeit. A cikk külön kiemeli a Tiszafüreden elért 92 százalékos győzelmet. Ezek természetesen igazak, a Fidesz jelöltjei valóban megnyerték ezeket a választásokat (A pontos számadatok az elmúlt tíz év összes időközi önkormányzati választásról ide kattintva letölthető és böngészhető) Ugyanakkor a szerző itt több fontos tényezőt is megmásít, elferdít: egyrészt, a Tisza Párt nem indult el ezeken a választásokon. Ezt a szerző fél mondatban lerendezte: „Megjegyzendő, hogy a Tisza Párt inkább el sem indult azon az időközi voksoláson, ahogy azóta sem tette egyszer sem.” Ezt az állítást a szerző nem tudja bizonyítani, pusztán saját véleménye jelenik meg.

Másrészt, még így sem lehet kijelenteni azt, hogy a kormánypártok "taroltak" volna az időközi választásokon. Újpesten Varjú László a lemondása után tudta visszanyerni mandátumát, a Józsefvárosban aratott „hatalmas győzelem” után pedig Horváth Alexander szintén lemondása után tudta visszaszerezni képviselői helyét. Pápán 75,4 százalékkal nyert Kerti Györgyi, aki a „Közösen Pápáért Egyesület” színeiben indult. Kertit egyebek mellett csalással vádolták cége felszámolása miatt, ez ugyanakkor nem használt a kormánypártoknak. Így jelenleg hat kormánypárti, hat ellenzéki és egy Mi Hazánkos képviselő alkotja a képviselőtestületet, ez tehát jelentős győzelemnek tekinthető. A Magyar Nemzet állítása tehát nem teljesen megalapozott; amíg eltagadhatatlan, hogy nyertek a kormánypártok időköziket, tarolásnak ezt közel sem érdemes nevezni.

Állítás: A kormánypártok erősödnek a „baloldali” kutatócégeknél

Ez egy periódusban valóban így volt. A pártpreferenciákat tekintve a kormánypártok ugyanakkor hibahatáron belül tudtak csak közeledni a Tiszához. Fontos ismét tisztázni: az 1000 fős kutatásoknál 3,1 százalékos standard hibahatár van, amely kilengés mindkét irányba értelmezendő. Ez azt jelenti, hogy egy 50 százalékra mért párt esetén a valós támogatottság akár 46,9, vagy 53,1 százalék is lehet. A cikk ugyanakkor nem ebből indul ki, hanem a „Ki fogja nyerni a következő választást?” kérdésből, amelyben valóban megfigyelhető volt egy fordulat a Mediánnál: novemberre többen várták a Fidesz győzelmét. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a „manipulációs kerekasztal” tagjai beleütköztek a valóságba, hanem azt, hogy egy tizenöt éve regnáló rendszer vereségét a választásokhoz közeledve egyre nehezebb elképzelni, elhinni. Ez a pesszimizmus nem jelenti automatikusan azt, hogy aki erre a kérdésre a Fideszt válaszolja, azonnal le is voksolna rájuk. Épp ezért érdemesebb a pártpreferencia kutatásokat (tracking poll) elemezni.

Ráadásul az állítás amiatt sem stimmel, hiszen a Szőlő utcai botrány kiújulása, továbbá Magyar Péter gyermekvédelmi demonstrációja láthatóan hatással volt a preferenciákra. A 21 kutatóközpont (amely valóban a legpontosabb eredményt jósolta, erről majd később) legutóbbi felmérése szerint a biztos pártválasztók között 53-36 százalék a Tisza – Fidesz összecsapás. Így tehát az, hogy már a „baloldali kutatók” is kongatják a vészharangokat, nem igaz. Talán a cikkben is kiemelt Pulai András interjú volt kritikusabb, a helyi jelöltekkel kapcsolatban. Az interjú ugyanakkor még azelőtt készült, hogy egyáltalán kiválasztották volna a Tisza jelöltjeit, így ez lehet egy legitim magyarázat az állításra, miszerint a Tisza helyi szinten rosszabb eredményt ért el a mérésekben.

Állítás: A legpontosabb közvélemény kutató cég is Fidesz győzelmet mér

A szerző állítása szerint ezen cég nem más, mint a Magyar Társadalomkutató. A cikk arra hivatkozik, hogy a 2022-es országgyűlési választások idején ezen cég került a legközelebb a valós eredmény jelentéséhez. A 2022 április elsején közölt kutatásuk szerint a Fideszt a biztos szavazók között 50, az ellenzéki listát 40 százalékra mérték, míg a Mi Hazánknak 6, az MKKP-nak pedig 4 százalékot jósoltak listán. A Medián március 30-án megjelent kutatása a Fidesznek 50 százalékot, az Egységben Magyarországért listának 40 százalékot, a Mi Hazánknak és az MKKP-nak pedig 4-4 százalékot jósolt. Így tehát bár bizonyos szemszögből valóban a Társadalomkutató adta a legpontosabb jóslatot, mégis hibahatáron túl (3,1 százalék) tévedtek, továbbá a Medián sem volt túl messze az eredménytől.

Ha az ember valóban pontos, hibahatáron belüli „jóslást” keres, a 2024-es EP választásokkor a 21 kutatóközpont készített ilyen kutatást. A választás estéjén közölt felmérés szerint (fontos: election poll, nem exit poll, tehát nem az urnából kilépőket kérdezték, ez Magyarországon régóta nem létező fogalom) a Fidesz 44 százalékot, a Tisza 32 százalékot, A DK-MSZP-Párbeszéd koalíció 8 százalékot, míg a Mi Hazánk 7 százalékot kapott volna. A végeredmény a Fidesznél telitalálat, 44 százalékot kaptak a kormánypártok, a Tisza 29,6 százalékot ért el, így itt 2,4 százalékpontos tévedés történt (ez a standard hibahatáron belül van). A DK-MSZP-Párbeszéd szintén pontos jóslatot hozott, míg a Mi Hazánk a 7 helyett csak 6,71 százalékot kapott. Így tehát a legfrissebb, és legpontosabb jóslat a 21 kutatóközpont nevéhez fűződik, akik pedig nem mérnek 13 százalékpontos Fidesz előnyt, épp az ellenkezőjét.

Állítás: A Fidesz megkezdte a "győzelmi terv" végrehajtását

Itt a szerző a Nézőpont Intézet statisztikáira, méréseire hivatkozik. Ha a cikk az előbbiekben a 2022-es választásokkor közölt kutatásokat elemezte, most én is így teszek. A legutóbbi országgyűlési választáson a Nézőpont hibahatáron kívül mérte alul a Fideszt, továbbá túl az ellenzéket. Az intézet akkori kutatása egy 49-41-es győzelmet várt a kormánypártoknak, aminél például épp a Medián pontosabb mérést közölt a voksolás előtt. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a Nézőpont telefonos kutatásokat végez, amely pontatlanabbnak bizonyul, mint például a 21 által használt „hibrid” módszer, ahol többféle kutatási módszertant (telefonos megkérdezés, online megkérdezés) kevernek. Ez segít abban, hogy az adatbázisban minél szélesebb társadalmi réteget be tudjanak csatornázni a kutatásokba, ezáltal azt reprezentatívabbá tegyék.

A cikk a Nézőpont kutatása alapján a „győzelmi tervet” lényegében az osztogatással aposztrofálja. Az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj, a fegyverpénz továbbá a háromgyermekes édesanyák jövedelemadójának elengedését tartja meghatározónak az intézet. Kiemelték továbbá a miniszterelnök külpolitikai teljesítményét, Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozóját. Ezek valóban fontos, erős napirendformáló fegyverek, ez az állítás így önmagában védhető. A Tiszáról ugyanakkor azt állítja, megtorpant: nem tudták formálni a napirendet, a Tisza-adó és az adatszivárgás pedig negatívan hatott rájuk. A valóság ezzel szemben az, hogy bár amíg ezek az események valóban okoztak némi fejfájást a TISZA számára, a jelöltállítás sikeressége, az újabb országjárás és a gyermekvédelmi ügy tematizációja a kezdeményezést ismét az ellenzék kezébe adta. Így tehát valóban, volt olyan időszak, amikor a kormánypártnak fontos ügyek dominálták a napirendet, mostanra ez azonban már nincs így.

Állítás: Október 23-án Fidesz >TISZA

Az országjárásról szóló állítást nehéz önmagában ellenőrizni. Többek között azért, mert amíg a DPK rendezvények beltéren, fűtött stadionokban vannak, addig a TISZA eseményei rendre kültéren kapnak helyet. Ráadásul nem szabad elfelejteni a buszoztatást sem, rengeteg arról szóló hír jelent meg a független médiában, hogy a DPK eseményekre rendre privát autóbuszokkal szállítják a résztvevőket. Így tehát ehelyett az cikk október 23-al kapcsolatos állítását tartom érdemesnek elemezni. A cikk szerint a Békemeneten több, mint 80 ezer résztvevő tette tiszteletét, míg a TISZA pusztán 45 ezret tudott az utcára hívni. Itt a szerző az Operatív Törzs által közölt cellainformációkra hivatkozik. Ezek az adatok nem elérhetőek, hiába próbálta például a Telex kikérni azokat a Kormányzati Tájékoztatási Központtól.

Meglátásom szerint a legpontosabb mérés Szabó Andrea szociológushoz köthető. Ő nyolc, egyetemistákból álló csapattal követte a helyszíneken az eseményeket. A kutatást 8:30 és 18:00 között végezték. A csapatok úgy helyezkedtek el, hogy mindkét rendezvényen a tömeg minél nagyobb részét átlássák. Ez alapján úgy számoltak, hogy a Fidesz rendezvényén nagyjából 1,9 ember állt négyzetméterenként, míg a Tiszáé kicsit szellősebb volt, ott 1,7 ember/m²-rel számoltak. Becslésük szerint a Békemeneten 85-92 ezer ember lehetett, míg a Nemzeti Meneten 160-170 ezren. Így tehát ezen állítás sem igaz, a témákban érdeklődőknek pedig ajánlom Mikecz Dániel politikatudós „Így számolj tüntetőt” c. írását.

Hamis remények

A Magyar Nemzet által közölt, kiütéses győzelmet vizionáló cikk tehát mazsolázik az adatokkal, ezzel egy hamis képet festve a kormánypárti szavazóknak. Igyekeztem tételesen ellenőrizni minden állítást. Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy a cikk ellenkezője sem következett be: a 2025-ös év mindkét esélyes pártnak hozott győzelmeket és vereségeket, amiket fentebb szintén taglaltam. Ugyanakkor azt állítani, hogy a kormánypártok egyértelmű esélyesként fordulnak a jövő évi választásra, szimplán nem igaz.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor és Facebook / Magyar Péter