Csendben jött, csendben ment - nem lesz több drograzzia a bulinegyedben?
Szinte észrevétlenül, az év utolsó napjaiban hatályát vesztette az a novemberben elfogadott kormányrendelet, ami lehetővé tette volna, hogy a rendőrség ideiglenesen bezárassa azokat a szórakozóhelyeket, ahol droggal kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel. A döntés a Magyar Közlöny december 30-i számában jelent meg, Orbán Viktor aláírásával.
Szinte észrevétlenül, az év utolsó napjaiban hatályát vesztette az a novemberben elfogadott kormányrendelet, ami lehetővé tette volna, hogy a rendőrség ideiglenesen bezárassa azokat a szórakozóhelyeket, ahol droggal kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel. A döntés a Magyar Közlöny december 30-i számában jelent meg, Orbán Viktor aláírásával – ugyanabban a formában és időzítéssel, ahogyan az eredeti, nagy felzúdulást kiváltó rendelet is napvilágot látott.
A novemberi szabályozás a büntetőeljárás végéig – legfeljebb három hónapra – tette volna lehetővé egy klub vagy vendéglátóhely bezárását, bírósági döntés nélkül, pusztán rendőrségi intézkedéssel.
A jogszabály már megjelenésekor komoly kritikákat kapott. Jogvédők és szakértők arra figyelmeztettek: a szabályozás kollektív büntetést alkalmaz egyedi esetek alapján. Ráadásul az intézkedés aránytalan volt ahhoz képest, hogy sok esetben pusztán fogyasztás gyanúja merült fel, nem pedig szervezett kereskedelem.
A lány, aki nem drogozott
A rendelet nem a levegőben lógott: 2025 őszén a rendőrség látványos drograzzia-sorozatot indított budapesti szórakozóhelyeken. Több száz embert igazoltattak, sokakat előállítottak gyorstesztre vagy mintavételre, miközben a ténylegesen kimutatott droghasználat aránya alacsony maradt.
A legemlékezetesebb akció ezek közül a Budapest V. kerületében található Dojo klubban történt, ahol összesen 211 embert vizsgáltak át, 49-et előállítottak és végül 16 embert sikerült azonosítani, akik kokaint, marihuánát, illetve amfetamint fogyasztottak. Drogdílert nem sikerült előállítaniuk a hatósági szerveknek.
A fent említett számokból látható, hogy a 10%-os eredményességet sem sikerült elérnie a razziának. Ezt sokan kritizálták, mondván többszáz ember megfélemlítése nem ér meg egy maréknyi ember letartóztatását, akik maguk nem is árulják a kábítószereket, csak fogyasztják azt.
A számokon túl egy személyes történet is elmélyítette az emberek ellenérzését a Drogmentes Magyarországért programmal kapcsolatban. Alexa látogatóba jött Magyarországra. A szülinapját ünnepelte a belvárosi Dojo klubban, épp a mosdóba akart kimenni, amikor hirtelen felkapcsolták a villanyt, rendőrsorfal állta el a kijáratot, és máris egy drograzzia közepén találta magát.
A fiatal nőt, órákig tartották fogva és információt sem kapott arról, miért nem vitték el a Dojo klubból vagy, hogy mikor engedik el. Emiatt majdnem lekéste a repülőgépét – pedig sem drogot nem találtak nála, sem pozitív teszt nem született. Az ügy szimbolikus példája lett annak, hogyan válhat egy „zéró toleranciás” politikai üzenet konkrét, indokolatlan kárrá az érintettek számára.
Magyar Közlöny, ünnepnap, megszokott forgatókönyv
A történet egyik legbeszédesebb eleme nemcsak az, hogy a rendelet megszűnt, hanem az is, ahogyan megszűnt. A Fidesz kormányzása alatt visszatérő gyakorlat, hogy vitatott döntések ünnepnapok előtt, hosszú hétvégéken vagy az év végi hírdömpingben jelennek meg a Magyar Közlönyben. Így történt ez korábban választási szabályok módosításánál, közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítésénél, veszélyhelyzeti felhatalmazásoknál – és most a drogrendelet esetében is.
A novemberi szabályozás bevezetése és december végi visszavonása ugyanannak a politikai technikának két oldala: minél kisebb figyelem mellett kipróbálni egy kemény eszközt, majd ha túl nagy az ellenállás, ugyanilyen csendben visszavonulni. Érdemi politikai vita, parlamenti kontroll vagy kormányzati magyarázat egyik esetben sem kísérte a döntéseket.
Fotó: erzsebetvaros.hu