Semjén Zsolt továbbra sem járt gyermekvédelmi intézményben

A újbudai Fideszes képviselő Junghausz Rajmund is megütközött tavaly azon, hogy kormánytagként a KDNP elnöke azzal érvelt a Zsolti bácsis vitában, hogy ő sosem járt gyermekvédelmi intézményben. Junghausz most azt mondta, legalább már beszélt erről Semjén Zsolttal.

Junghausz Rajmund, az újbudai Fidesz–KDNP frakció tagja a Népszava Törésvonal című műsorában beszélt arról, hogy tavaly szeptemberben kifejezetten megdöbbentette Semjén Zsolt nyilvános érvelésében rejlő azon információ, hogy a kereszténydemokrata kormánytagként, miniszterelnök-helyettessként hogy még soha nem járt gyermekvédelmi intézményben. Junghausz – aki maga is intézetben nőtt fel – ezt követően személyesen egyeztetett a KDNP elnökével.

Elmondása szerint Semjén Zsolt figyelmesen végighallgatta, és azt ígérte, hogy közösen ellátogatnak majd egy gyermekotthonba. Ennek időpontja egyelőre nem ismert, Junghausz szerint azonban ez már nem rajta múlik. Úgy látja, a beszélgetés alkalmas lehet arra, hogy a gyermekvédelemről szóló munka érdemben folytatódjon.

Év végén üzenetet is kapott a KDNP elnökétől arról, hogy 2026-ban lesz folytatás, mert „van teendő”.

A képviselő szerint a gyermekvédelem területe a választások után akkor is átalakulás előtt áll, ha a Fidesz nyeri meg a voksolást. Bár több pozitív változást is felsorolt, a Szőlő utcai javítóintézet ügyében nem fogalmazott óvatosan. Arra a kérdésre, hogy a gyermekvédelem vezetői már több mint tíz éve jelezték, mit művel Juhász Péter Pál, úgy reagált:

a „felháborító” a legenyhébb kifejezés.

Junghausz arról is beszélt, hogy több olyan emberrel találkozott, akik személyesen ismerték a jelenleg letartóztatásban lévő exigazgatót. Elmondása szerint szakmai körökben egyöntetűen „gyakorló seggfejnek” tartották, akit pökhendi, furcsa figurának láttak, és akiről sokan úgy gondolták, hogy nem való a gyermekvédelembe. Szerinte mindezt a politikai vezetők vélhetően nem érzékelték, mert – ahogy fogalmazott – „minden szélhámos jól el tudja adni magát”.

Szerinte a nyilvánosságban megjelenő botrányos ügyek nem általánosíthatók. A szégyent nem lehet rátolni 23 ezer gyerekre, az őket ellátó nevelőszülői hálózatra és azokra az alkalmazottakra, akiknek semmi közük a bűncselekményekhez. Ezzel összefüggésben reagált azokra a kormányzati megszólalásokra is, amelyek relativizálják az intézetekben elkövetett erőszakot, és a Szőlő utcai gyerekeket kvázi „kis bűnözőkként” állítják be – mint ahogy Orbán Viktor is tette, többször.

„Ugye attól senki nem lesz jobb, hogyha akár őt önmagában valahol egy szertárban vagy a társai előtt megalázva szarrá verik felnőttek. Attól nem lesz ő jobb ember, mikor kikerül az otthonból, az intézményből vagy bárhonnan” – fogalmazott.

Junghausz szerint nem feltétlenül Semjén Zsolton, Orbán Viktoron vagy más minisztereken kell számon kérni mindazt, ami valójában egy államtitkár vagy helyettes államtitkár hatáskörébe tartozna. Ugyanakkor úgy látja, a kabinet megnyilatkozásai összességében nem jó irányba viszik a közbeszédet, még akkor sem, ha a mögöttes politikai szándék érthető – szerinte ezt más eszközökkel is el lehetne érni.

A gyermekotthonokban élő fiatalok esélyeit Junghausz egy olyan, mentálhigiénés háttérrel rendelkező szakmai csapat megerősítésével javítaná, amely képes felismerni a tehetségeket. A célja az, hogy ezek a gyerekek ne vesztesként, ne „semmiként” lépjenek ki az intézményekből, hanem legyen kapaszkodójuk, legyen terület, ahol sikerélményhez juthatnak.

A képviselő saját intézeti tapasztalatairól korábban lapunknak is beszélt. Elmondta: 1983-ban, a tizenegyedik születésnapja előtt vitték el az iskolából, és hat évet töltött intézetben.

„A hat év alatt én is találkoztam rengeteg gyerekek közötti verekedéssel és szexuális erőszakkal is.”

Felidézte: a pofon és a koki az akkori „pedagógiai eszköztár” része volt, de olyan szintű terrort sehol nem tapasztalt, mint amilyen a mostani ügyekben kezd kirajzolódni. Abban bízik, hogy „azok, akik most lebuktak, a legsúlyosabb ítéletet kapják.”