Beneš-dekrétumok - európai nyomásgyakorlásba kezdett a magyar ombudsman

Nyílt levélben fordult Juhász Imre ombudsman európai szervezetekhez, hogy így kezdeményezze a Benes-dekrétumok tagadását lehetővé tevő szlovák büntetőjogi tényállás eltörlését. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az Európai Unió ugyan ludas az ügyben, de szerinte a magyar ombusman akciója elsősorban belpolitikai célokat szolgál.

Nyílt levélben fordult nemzetközi és európai intézményekhez Juhász Imre, az alapvető jogok biztosa a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését büntetőjogilag szankcionáló új szlovák szabályozás miatt – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, értesült a Népszava. A fellépés előzménye, hogy a szlovák büntető törvénykönyv 2025 decemberében elfogadott módosítása „a második világháború utáni békés rendezés tagadása” címen büntethetővé tette a „rendezés” nyilvános vitatását, amelynek részei az úgynevezett Beneš-dekrétumok is.

A magyar ombudsman Christophe Kampot, az EBESZ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) igazgatóját, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, valamint Róbert Dobrovodskýt, a Szlovák Köztársaság emberi jogi biztosát kereste meg. A megkeresések célja a vitatott büntetőjogi tényállás eltörlése.

Juhász Imre hangsúlyozta, hogy nemzeti emberi jogi intézményként kötelessége fellépni a magyar állampolgárok alapvető jogait sértő jogalkotással szemben, különösen akkor, ha az ellentétes a nemzetközi egyezményekkel és az Európai Unió kötelező jogával. 

Az ombudsman szerint különösen aggályos, hogy a dekrétumok jogi megítéléséről folyó vitát büntetőjogi eszközökkel korlátozzák, miközben Szlovákiában ma is folyamatban vannak olyan földelkobzási és kisajátítási eljárások, amelyekben ezekre a jogi aktusokra hivatkoznak. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tényállás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, de a szlovák büntető törvénykönyv területi hatályának rendelkezéseiből következően akár a Magyarországon élő magyar állampolgárok ellen is indíthat e jogcímen Szlovákia büntetőeljárást, végső soron még egy internetes véleménynyilvánítás miatt is.

Lattmann Tamás, nemzetközi jogász szerint bár alapvetően belpolitikai indíttatásból született mind a szlovák törvénymódosítás, mind pedig most a magyar ombudsman nyílt levele, azt sem lehet elvitatni, hogy az Európai Unió viszonylag régóta szembesült a Benes-dekrétumok okozta problémákkal, hiszen 2020 óta folynak ezzel kapcsolatos perek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, ám az Európai Bizottság – politikai szinten – igyekezett távol tartani magát az ügytől. 

Mint fogalmazott, az Európai Bizottság kommunikációja az volt, hogy ezek az ügyek nem a Benes-dekrétumok újraalkalmazásáról szólnak, hanem csupán a múltbeli jogalkalmazási hibák korrigálásáról.

Lattmann Tamás szerint senki sem gondolta komolyan, hogy ezeket a törvényeket valakik egyszer ténylegesen is alkalmazni fogják, bár baljós előjelek azért voltak az ügyben. Ilyen volt, amikor Vaclav Klaus cseh miniszterelnök 2009-ben nem ratifikálta a lisszaboni szerződést, mivel – Klaus állítása szerint – szembe ment a Benes-dekrétumokkal. Bár az is igaz, hogy Csehországban nem merült fel a jogszabályok alkalmazása.