Annyira példa nélküli Orbán gazdaságpolitikája, hogy új szót találtak ki rá az USA-ban

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját „Orbánomicsként” írta le a Wall Street Journal, amely szerint Magyarország túl nagy tétet tett az elektromos autóiparra. A modell működése egyre inkább az Európai Unió szabályozási döntéseitől függ, miközben a kereslet elmarad a várakozásoktól.

Új fogalommal illette a magyar gazdaságpolitikát a Wall Street Journal egy friss elemzésében: az „Orbánomics” kifejezés azt a stratégiát írja le, amelyben a kormány az elektromos járműipart tette meg a gazdasági növekedés egyik fő motorjának. A lap szerint a modell most éppen attól az Európai Uniótól vár segítséget, amelyet Orbán Viktor politikai kommunikációjában rendszeresen támad.

Az amerikai üzleti lap szerint Magyarország az elmúlt években rendkívüli mértékű állami forrásokat irányított az autóiparba, különösen az elektromos járművekhez kapcsolódó beruházásokba. 2004 óta összesen 871 millió dollárnyi támogatást kaptak autóipari szereplők, míg 2018-tól kezdve további 2,57 milliárd dollárnyi támogatást ítéltek meg kifejezetten akkumulátorgyárak számára. Ezek a beruházások jellemzően kínai és dél-koreai vállalatokhoz kötődnek.

Az elemzés hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormányfőnek kulcsszerepe van abban, hogy az Európai Unió fenntartsa azokat a szabályozási és piaci ösztönzőket, amelyek nélkül a Magyarországon gyártott elektromos autók és akkumulátorok nehezen lennének értékesíthetők. A lap idézi a 2030-ig szóló nemzeti akkumulátoripari stratégiát, amely részletesen bemutatja, hogyan terelte az EU szabályozási eszközökkel az autóipart az elektromos technológiák felé, és miként próbálta mesterségesen felpörgetni a keresletet.

Csakhogy a Wall Street Journal szerint ez a politikai környezet gyorsan változik. Az európai fogyasztók továbbra sem lelkesednek tömegesen az elektromos autókért, miközben az EU egyre több korábbi vállalását lazítja. A belső égésű motorok 2035-től tervezett betiltását visszavonják, Franciaország újragondolja az alacsony kibocsátású zónák rendszerét, több tagállam pedig csökkentette az elektromos járművek vásárlását ösztönző támogatásokat.

A lap szerint még nem világos, hogy mindez éles irányváltást jelent-e az európai zöld politikában, vagy csupán átmeneti lassulást. Az azonban már most látszik, hogy az elektromos járművek iránti vártnál gyengébb kereslet komoly kockázatot jelent a magyar gazdaság számára, amely szinte mindent erre az ágazatra tett fel. A WSJ megjegyzi: a friss adatok szerint a 2025-re várt GDP-növekedés még a gyenge 2024-es teljesítményt sem éri el.

Az elemzés arra is kitér, hogy a magyar állami támogatási rendszer további feszültségeket hordoz. A támogatást elnyerő vállalatoknak akkor is teljesíteniük kell az ígért foglalkoztatási szinteket, ha a piaci kereslet nem indokolja a termelés fenntartását. Ez a feltétel a gazdasági lassulás idején különösen nehéz helyzetbe hozhatja a beruházókat, és végső soron az államot is.

Kép forrása: Facebook/Orbán Viktor