Budapest-Belgrád vasút: akkor indulhat el a szerelvény Ferencvárosból, ha az előző már átért Szerbiába
Hetekkel az indulás előtt, rohamtempóban kell javítgatni a Budapest-Belgrád vasútvonal hibáit, mert a kínai szabvány nem kompatibilis az EU-sal.
Rohamtempóban próbálják a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz használt kínai szabványt az EU-s modellhez igazítani annak érdekében, hogy március közepén elindulhasson a személyforgalom. A kínai modell ugyanis nem kompatibilis az EU-ban használttal.
Február 27-én megindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszán, az ígéretek szerint pedig március 14-től már a személyforgalomnak is meg kellene indulnia. A tervezett indulásig tehát már csak hetek vannak hátra, a G7 cikke szerint azonban komoly problémák vannak a vasútvonallal, most például az egész országban csak egy vonat haladhat mindkét vonalon, vagyis egy szerelvény csak akkor indulhat el Ferencvárosból, ha az előző már átért Szerbiába.
A G7 cikke szerint az okozza a nehézségeket, hogy a vasútépítésért felelős kínaiak nem voltak teljesen tisztában a biztosító és vonatbefolyásoló rendszerek európai követelményeivel, emiatt pedig gyakorlatilag az utolsó pillanatban kell kapkodni és kompatibilissé tenni a két rendszert egymással. Így a február 27-i állás szerint már működtek a jelzők és a biztosítóberendezések, de a MÁV szakemberei érthető módon óvatosan viszonyulnak a rendszerhez, ezért az „ismerkedés” fázisában úgy döntöttek, hogy csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok.
Emellett ráadásul még a vonatbefolyásoló rendszer sincsen készen. Ez a technológia azt a célt szolgálja, hogy automatikusan lelassítsa a vonatot abban az esetben, ha a mozdonyvezető például rosszul lesz, ha a vonat tiltó jelzésen halad át vagy túllépi az engedélyezett sebességet, de akkor is, ha egy sorompó valamiért nem záródik időben.
Ha ilyen rendszer nem áll rendelkezésre, akkor a vonatok legfeljebb óránként 100-as sebességgel mehetnek (sőt, ködben csak 40-nel). A tervek szerint a problémát két hét alatt rendezik, de az engedélyeztetési folyamat elég bonyolult, amelyben a biztonságnak kellene elsőbbséget élveznie a határidővel szemben.
Emiatt például a szerbek kínai motorvonatai Belgrádtól csak Budapestig mehetnek, Bécsig tovább már nem, az osztrák vasút ugyanis nem fogadja azokat a vonatok, amelyeket nem szereltek fel az európai ETCS fedélzeti berendezéssel (az ETCS szabványai biztosítják, hogy a pályán lévő berendezések és a mozdonyok jeladói tudjanak egymással kommunikálni).
A helyzet azonban még az országon belül is problémás lehet: a Baja és Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal Kiskunhalasnál egy rövid szakaszon becsatlakozik a Budapest–Belgrád vonalba, azonban mivel Baja és Kiskunhalas között csak dízelvonatok járhatnak, amelyeket nem szereltek fel ETCS-vel, ezek csak nagyon hosszas és bonyolult szervezés és összehangolás után csatlakozhatnának a közös szakaszhoz.