Rosszul teljesít a magyar gazdaság – Ausztria már a láthatáron túl
Az új Eurostat-adatok szerint Magyarország gazdasága az elmúlt években lényegében stagnált, miközben a régió több országa jóval gyorsabb fejlődési pályára állt. Ennek oka a “mutyiszféra” növekedése és a termelékenység csökkenése a szakemberek szerint.
Az új Eurostat-adatok szerint Magyarország gazdasága az elmúlt években lényegében stagnált, miközben a régió több országa jóval gyorsabb fejlődési pályára állt. Ennek oka a “mutyiszféra” növekedése és a termelékenység csökkenése a szakemberek szerint.
A termelékenységi statisztikák alapján a magyar gazdaság teljesítménye alig javult 2015 óta, így az ország egyre inkább lemarad a közép-kelet-európai versenytársaktól.
A friss adatok azt mutatják, hogy az egy főre jutó termelékenység Magyarországon mindössze 13–14 százalékkal haladja meg a 2015-ös szintet. Ez a növekedés elmarad a régió több országától: Lengyelország például már 32 százalékos bővülést ért el, Románia pedig még ennél is nagyobb, mintegy 37 százalékos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban. A magyar gazdaság ezzel szemben évek óta inkább stagnál.
Adatértelmezés
A Lengyel adat még így is jobbnak számít, hiszen stabil növekedést mutat a Román hektikus változással szemben.
A hosszabb távú adatokból is hasonló kép rajzolódik ki. A koronavírus-járvány ugyan minden országban visszaesést okozott, ám Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában a gazdaság gyorsabban talpra állt, míg Magyarország teljesítménye 2020 óta inkább egy helyben topog. A legfrissebb éves mutatók szerint a magyar termelékenység nagyjából a cseh és a szlovák szint körül alakul.
A szakértők szerint a termelékenység azért kulcsfontosságú mutató, mert hosszú távon a bérek növekedésének is ezt kellene követnie. Ha a fizetések gyorsabban emelkednek, mint a gazdasági teljesítmény, az inflációs nyomást okozhat. Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki politikus, volt KSH-elnök a HVG-n publikált elemzésében arról ír, a 2010 utáni gazdaságpolitika egyik következménye, hogy a foglalkoztatás növelésére törekedve sok olyan munkahely jött létre, amelynek termelékenysége nem érte el a kifizetett bérek szintjét.
Zsiday Viktor a közelmúltban visszavonult befektetési szakember úgy látja, hogy a stagnálás mögött a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezet és az állami beavatkozások is szerepet játszhatnak.
“a piaci mechanizmusok kiiktatása, a versenyszféra zsugorodása a mutyiszféra előretörése mellett – és ez nem csak az elmúlt 3 évben hat, hanem ez a fő oka annak, hogy 10-15 éve alig van termelékenységnövekedés idehaza.”
A témában nyilatkozott a Népszavának Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet vezetője is:
“Ausztriát, meg a hasonló szintű országokat jobb, ha elfelejtjük, Számunkra a célkeresztben már Lengyelországhoz való felzárkózásnak kell lennie.”
Hozzátette, a versenyképesség javításához kiszámíthatóbb piaci környezetre, erősebb európai integrációra és az uniós források újbóli beáramlására lenne szükség.
