Külföldi jelzés is érkezett orosz választási befolyásról, a magyar szolgálatok szerint nincs nyomuk

Egy külföldi titkosszolgálati partner figyelmeztette a magyar hatóságokat, hogy orosz szereplők érkezhethettek a magyar választások befolyásolására. A magyar elhárítás az információk ellenőrzése után azonban arra jutott, hogy a megnevezett személyek jelenleg nincsenek Magyarországon. A kérdés a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén is szóba került, ahol az ukrán pénzszállító autók ügye és az ahhoz kapcsolódó gyors törvényalkotás is vitát váltott ki.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői zárt ülésén szóba került az a nemzetközi figyelmeztetés, amely szerint orosz szereplők próbálhatják befolyásolni a magyar választásokat. Egy, a bizottság munkájára rálátó forrás szerint a magyar szolgálatok valóban kaptak jelzést egy külföldi társszervtől, amely konkrét személyekről adott információt.

A Telex Panyi Szabolcs értesülései alapozva azt írja, a magyar elhárítás az értesüléseket ellenőrizte, és arra jutott, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarország területén. A forrás szerint erről a magyar hatóságok a figyelmeztetést küldő partner szolgálatot is tájékoztatták. A művelet célja az lett volna, hogy a magyar parlamenti választásokat befolyásolják, hasonló módszerekkel, mint amelyeket korábban más országokban – például Moldovában – is alkalmaztak.

A bizottsági ülésen szóba került az a feltételezés is, hogy egy nyugati – feltehetően amerikai – partner szolgálat osztotta meg az információkat a magyar hatóságokkal. A résztvevők szerint az érintett személyek kiléte ismert a magyar szervek előtt.

A zárt ülés másik fontos témája az a múlt heti eset volt, amikor két ukrán pénzszállító járművet állítottak meg a magyar hatóságok az M0-s autóút egyik pihenőhelyénél. A NAV az ügyben pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást, ugyanakkor a bizottság egyik tagja szerint több jogi kérdés továbbra sem tisztázott.

A forrás arra utalt, hogy még az sem egyértelmű, mi indokolta a pénzmosás gyanújának megállapítását. Szerinte az ügy körüli jogi bizonytalanság is szerepet játszhatott abban, hogy a kormányoldal gyors törvényalkotással próbálta rendezni a helyzetet.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy a Magyarországon lefoglalt, „szokatlan mennyiségű” készpénzt és aranyat a hatósági eljárás lezárásáig visszatartsák. A javaslatot rövid időn belül megtárgyalta a nemzetbiztonsági bizottság. Az ellenzéki tagok közül többen kifogásolták a törvényjavaslat gyors benyújtását. Felvetették azt is, hogy a szabályozás visszamenőleges hatályú jogalkotás gyanúját keltheti. A javaslatot végül négy igen szavazattal és két tartózkodás mellett támogatta a bizottság, és azt is kezdeményezték, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja.

Az ügy közben nemzetközi szintre jutott: az érintett ukrán pénzintézet jelezte, hogy visszaköveteli a lefoglalt készpénzt és aranyat a magyar hatóságoktól. A történet így könnyen a választási kampány egyik újabb vitatott témájává válhat.

A két említett kérdésben a Kontroll stábja Szijjártó Pétert is megpróbálta kérdezni egy dabasi lakossági fórumon, de érdemi választ nem kaptunk. A külügyminiszter a válasz helyett inkább személyeskedéssel ütötte el a kérdéseket.

Az erről készült videónk megtekinthető alább.