A bíróság szemben a kormánnyal: miért alkotmányellenes a szolidaritási pereket megszüntető kormányrendelet?

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a kormány rendelete alkotmányellenesen avatkozik be folyamatban lévő szolidaritási perekbe, megsértve a jogállamiság alapelveit.

Nem hajtotta végre a kormány utasítását a Fővárosi Törvényszék, a bíróság nem szüntette meg a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyó pereket, sőt alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett – írja a HVG. A döntés közvetlen válasz arra a februárban kihirdetett kormányrendeletre, amely a folyamatban lévő eljárások lezárását írta elő.

A rendelet a veszélyhelyzeti jogalkotás keretében született, és kimondta, hogy az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban. A szabályozás ráadásul visszamenőleges hatállyal a már zajló pereket is érinti, lényegében kötelezve a bíróságokat azok megszüntetésére, miközben az állam ezekben az ügyekben peres félként szerepel.

A bíróság azonban nem fogadta el ezt az értelmezést

Hétfőn két, a főváros által indított pert is tárgyalt, majd kimondta, az eljárásokat nem zárja le, hanem az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri. A pereket addig felfüggesztették.

A végzés indoklásában a tanács részletesen felsorolta, miért tartja alkotmányellenesnek a rendeletet. Álláspontjuk szerint a szabályozás több alapelvet is sért, köztük a hatalommegosztást, a bírói függetlenséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A tárgyaláson elhangzott az is, hogy egy jogállamban nem fordulhat elő, hogy a végrehajtó hatalom közvetlenül beavatkozik konkrét bírósági ügyekbe. 

A bírói tanács szerint a rendelet nem csupán általános szabályokat alkot, hanem konkrét pereket zárna le, ezzel megfosztva a bíróságokat attól, hogy érdemben döntsenek. A testület azt is kifogásolta, hogy a szabályozás visszamenőleges hatályú, és a peres felek számára érdemi jogorvoslatot sem biztosít. Mindez szerintük a jogbiztonság súlyos sérelmét jelenti.

A döntés túlmutat az egyedi ügyeken, a bíróság szerint ha az állam ilyen módon megszüntethet folyamatban lévő pereket, az precedenst teremthet más ügyekben is. Ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a jogállami működést.

A rendeletet korábban Karácsony Gergely is alkotmányellenesnek tartotta, és az ügyben az Európai Bizottsághoz fordult. Eközben más bíróságok is hasonló álláspontra jutottak: volt, ahol nem szüntették meg az eljárásokat, hanem szintén alkotmányossági vizsgálatot kezdeményeztek.

A Kontroll megkeresésére Dr. Stánicz Péter, ügyvéd és alkotmányjogász még a rendelet megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy különösen súlyos a mostani esetet, mivel a rendelet nem az alkalmazandó jogszabályi kereteket jelöli ki, csupán előírja az eljárás megszüntetését, vagyis „igazából jogalkotással előírják, hogy a bíróságnak milyen döntést kell hoznia egy konkrét, egyedi ügyben”.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a kérdésben. Addig az érintett perek szünetelnek, de csak azok, amelyekben a bíróság konkrétan kezdeményezte az eljárást.