Tömeges visszaélési kísérlet lehet a roma választási névjegyzéknél

Több mint négyszáz ember adataival próbálhattak visszaélni a roma nemzetiségi névjegyzékben, a német nemzetiségi névjegyzék viszont egészen ellentétes utat jár be.

Tömeges visszaélési kísérlet gyanúja merült fel a roma nemzetiségi választói névjegyzék kapcsán a főváros XVIII. kerületében – írja a Népszava. Információik szerint százával nyújtottak be gyanús körülmények között regisztrációs kérelmeket, amelyeket a helyi választási iroda végül a hatóságok elé vitt.

A Nemzeti Választási Iroda megerősítette, hogy 2026. március 24-én feljelentés született ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás és a választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával. 

A problémát az okozta, hogy több, kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelem esetében az aláírások hitelessége megkérdőjeleződött. Az ügyben összesen 414 kérelmet adtak át a nyomozó hatóságoknak.

A roma nemzetiségi lista idén különösen nagy figyelmet kap, mivel a közösség célja, hogy teljes jogú parlamenti képviseletet szerezzen. Ehhez több mint húszezer érvényes szavazatra van szükség. A választási szabályok szerint a nemzetiségi listára csak azok szavazhatnak, akik előzetesen regisztrálnak a megfelelő névjegyzékbe, ugyanakkor ők nem voksolhatnak pártlistára.

A regisztrációs határidőig a roma névjegyzék létszáma jelentősen megugrott, közel 47 ezer fő kérte felvételét. Ez a szám már önmagában is esélyt teremt arra, hogy megfelelő részvétel mellett a roma közösség parlamenti mandátumot szerezzen az áprilisi választáson.

Ezzel szemben a német nemzetiségi lista iránt jóval kevesebb érdeklődés mutatkozik

A hivatalos adatok szerint kevesebb mint 25 ezren regisztráltak, ami szakértői becslések alapján várhatóan nem lesz elegendő a kedvezményes parlamenti mandátum megszerzéséhez – hívta fel a figyelmet a Political Capital.

Korábban 22–24 ezer érvényes szavazat is elég volt egy ilyen mandátumhoz, azonban az idei választáson várhatóan magasabb részvétel és kevesebb elvesző szavazat miatt a küszöb akár 25 ezer fölé is emelkedhet. Ez a változás különösen a kisebb létszámú nemzetiségi listák számára jelenthet hátrányt.

A roma lista esetében ugyanakkor már a regisztráltak több mint felének részvétele is elegendő lehet a parlamenti képviselet megszerzéséhez. A hirtelen növekedés mögött politikai támogatás is állhat, a rendszer működésével kapcsolatban továbbra is komoly kérdések merülnek fel.