Eddig soha nem látott arányban küld nőket a parlamentbe a Tisza

A Tisza Párt 44 női képviselőt juttat az Országgyűlésbe a 141 elnyert mandátumára, ami 31,2 százalékos arányt jelent. Az előző ciklusban összesen 31 női képviselő dolgozott a 199 fős Országgyűlésben.

Összesen 44 női képviselőt juttat a parlamentbe a Tisza Párt az új Országgyűlésben, ami a megszerzett 141 mandátumhoz képest 31,2 százalékos arányt jelent. Ez az arány a rendszerváltás utáni magyar parlamenti viszonyok között is kiemelkedően magasnak számít a kormánypártok esetében.

A 2022–2026-os parlamenti ciklusban ezzel szemben összesen 31 női képviselő dolgozott a 199 fős Országgyűlésben. Közülük a Fidesz 17 főt adott, a Demokratikus Koalíció 5-öt, az MSZP 2-t, a Párbeszéd szintén 2-t, míg a Momentum, a Mi Hazánk és a KDNP 1-1 női képviselőt küldött. A független képviselők között 2 nő volt, a Jobbik pedig egyetlen női politikust sem juttatott mandátumhoz. Az adatokból az is látszik, hogy a női jelenlét korábban nemcsak összességében volt alacsony, hanem pártonként is erősen egyenlőtlenül oszlott meg.

A női képviselet alacsony aránya régóta visszatérő kritikája a magyar politikai rendszernek. A 15,6 százalékos arány a legutóbbi ciklusban nemcsak az európai átlagtól maradt el jelentősen, hanem a régiós országok többségéhez képest is alacsonynak számított. Eközben az Európai Unióban átlagosan már 30 százalék körül alakul a női parlamenti képviselők aránya, több tagállamban pedig a 40 százalékot is eléri vagy megközelíti. 

Az európai uniós átlag 2024-ben 33,4% volt a női képviselők számáról, ebben a statisztikában az utolsó két helyet Magyarország és Ciprus foglalta el, Svédország és Finnország pedig az első két dobogót, 45%-ot meghaladó női képviselőikkel.