Helmeczy László: Kósa Lajos neve még tanúként sem szerepel a „csengeri örökösnő” 47 oldalas vádiratában

A csengeri örökösnő ügyében szerdán zajlott le a nyíregyházi Törvényszéken a másodfokú tárgyalás, ami után azért is fokozott az érdeklődés mert Kósa Lajost fideszes országgyűlési képviselőt sikerült a ügyészségnek „kifelejteni” az ügyből – nyilatkozta lapunknak Helmeczy László, aki P. Mária védőügyvédje a már nyolc éve húzódó perben. Ez a régóta húzódó per az iskolapéldája annak, hogy milyen mértékben épült le Magyarországon a jogállamiság, illetve hogyan szűnt meg a törvény előtti egyenlőség.

A jól ismert 76 éves ügyvéd azzal indított, hogy nyolc év után sem tudjuk, hogy a „csengeri milliomos hölgynek” egyáltalán létezett-e, vagy létezik-e a külföldi öröksége. A történet ott kezdődött, hogy a 2009-es évek elején a P. Mária kapott a csengeri önkormányzattól egy tájékoztatást arról, hogy komolyabb összeget örökölt külföldön. A csengeri háziasszony még a túlnyomórészt megalapozatlan vádiratból kitűnően is komoly összegeket kapott ebben az időben, ugyanis milliókat áldozott jótékony célra. 

Akkoriban még volt mit a tejbe aprítania, és sok pénzt áldozott arra, hogy ezt a sokmilliárdos örökséget megkaphassa külföldről. 2015-ben feljelentették P. Máriát azzal az indokkal, hogy a nem létező hagyatékra kér pénzt különböző magánszemélyektől. Ezt az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda. Valamennyi megkérdezett „sértett” azt állította, hogy őt nem csapta be P. Mária, holott káruk nem keletkezett, az ő sérelmükre bűncselekményt nem követtek el. Máriát ebben az ügyben nem hallgatták ki gyanúsítottként, az eljárás bűncselekmény hiányában megszűnt.

Feltűnik a színen Kósa Lajos

Az, hogy ebben milyen szerepe volt a kormánypárti országgyűlési képviselő Kósa Lajosnak, azt a nyomozó hatóság nem tisztázta, de lehetett szerepe ebben a megszüntetéssel végződött ügyben, hiszen a nyomozás során tett vallomása szerint is 2012 őszén került kapcsolatba P. Máriával, aki ekkor még Sz.Gáborné volt. 

A védő ennek az eljárásnak az iratait nem tudta beszereztetni, mert a hatóságok azt állították, hogy az iratok a rendőrségen eláztak. Ez a védő számára azért lett volna fontos, mert azok a sértettek, akik a 2015-ös eljárásban egyértelműen azt állították, hogy a hagyaték létezik, és őket nem csapta be P. Mária. A 2018-ban indult jelen eljárásban már azt állította a sértettek egy része, amit Kósa, hogy P. Mária csaló. A védő szerint valamikor a tanúk nem mondtak igazat, így a vallomásuk összevetése szükséges lett volna.

A 2018-as országgyűlési választás előtt a P. Mária férje, Sz. Gábor összegyűjtött különböző dokumentumokat, és azokat odaadta Apáti Istvánnak - azzal az indokkal, hogy félti a családját, és ezért bocsátja a képviselő úr rendelkezésére a különböző dokumentumokat -, aki jelenleg is Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Ezt követően a férj öngyilkos lett. Apáti képviselő úr átadta a dokumentumokat az újságíróknak, és felkérte Helmeczy László ügyvéd urat, hogy szükség esetén lássa el akkor még Sz. Gáborné, jelenleg P. Mária képviseletét vagy védelmét. Ekkor kerül a fókuszba Kósa, akitől az újságírók meg is kérdezték: 

Hogyan is lehetséges az, hogy 1.451.000.000 euró elköltését, befektetését közjegyző előtt vállalta? A fideszes honatya első meglepetésében bevallja, hogy ismeri a csengeri P. Máriát, és ő azt vállalta, hogy ezt a hatalmas összeget ő befekteti. Az okiratok között létezik olyan közokirat is, ahol Kósa Lajos megbízottként P. Mária (Szabó Gáborné) helyett és megbízásából az FHB Banknál a megbízó P. Mária helyett Kósa Lajos 4.353.000.000 euró értékben vásárol értékpapírokat. Ez az összeg 2015. januárban 1348,5 milliárd forintnak felel meg.

Kósa az elé tárt okiratok szerint nem kevesebb, mint 1.451.000.000 euró (azaz 2015. januárjában 458,8 milliárd Ft) befektetését vállalja közjegyzői okiratban Kósa P. Mária hagyatékából úgy, hogy a megbízó (P. Mária) utasításai alapján jár el a megbízott (Kósa), aki jogosult a bankszámla felett rendelkezési jogot gyakorolni (pénzt felvenni, átutalni, teljes körű számlaügyintézést bonyolítani). Természetes, hogy Kósa ezen ügyletekkel kapcsolatosan titoktartási kötelezettséget is vállal okirattal bizonyíthatóan.

Kósa hamis vallomása és a vesztegetés

P. Mária ezen felül Kósának, Kósa édesanyjának és a feleségének több százmilliót ajándékoz, így egy Francia Párizsi Bank 24,009 százalékának részvényét, egy svájci cég 5 évre járó éves részesedésének 5 százalékát. Az ajándékokat okirattal igazolhatóan Kósa köszönettel elfogadta. Így megállapítható, hogy a nyomozás során hamis vallomást tett Kósa, tekintettel arra, hogy a nyomozás során tagadta, hogy ajándékot fogadott volna el Sz.Gáborné jelenleg P. Máriától. Ezek az okiratok 2016. januárjában keletkeztek.

A vesztegetésnél elég a hivatalos személynek az ígéretet elfogadni, ugyanis már ezzel bűncselekményt valósít meg. Ennek a bűncselekménynek már 5-10 éves a büntetési tétele súlyosabb esetekben. Vesztegetés, vagy más bűncselekmény alapos gyanúja miatt Kósa nem lett kihallgatva az eljárás során, csupán tanúként a nyomozati eljárásban. 

Kósa a 2018-as országgyűlési kampány hevében a kamerák össztüzében bejelenti, hogy Sz.Gáborné (P. Mária) volt már elítélve csalásért. Közli az újságírókkal, hogy nézzenek utána, a hölgy egy csaló. Mindezt az azt követő napon állítja Máriáról a kamerák kereszttüzében, hogy előző nap még erről szó sincs, hanem a sok milliárdos befektetésről beszél az újságíróknak. 

Megérkezik egy stróman

Egy izsáki cég azonban megtette a feljelentést Sz. Gáborné (P. Mária) ellen. Ennek a cégnek egy strómanja megkereste P. Máriát, hogy felvehesse a kapcsolatot a stróman Kósával. A strómannak ugyanis tudomása van arról, hogy P. Mária és a családja rendszeresen találkozik Kósa Lajossal és köreivel, akikkel igen jó kapcsolatot ápol. P. Mária előadása szerint a stróman azért akarta, hogy Kósával találkozhasson, mert egy több százmilliós vállalkozás kapcsán szerette volna a vállalkozásnak elintézni azt, hogy egy debreceni, vagy Hajdú-Bihar megyei munka során a vállalkozótól visszatartott jó teljesítésű garanciát, vagy annak egy részét Kósa közbenjárásával a vállalkozónak kifizessék.

P. Mária közvetítésével a Kósa és a stróman közötti találkozó létrejött, ezt követően ez a cég két éven keresztül – 2014. január 22. és 2015. október 29-között - 18 alkalommal összesen 68,3 millió forintot bizonyítottan átutal P. Mária számlájára.

Mária előadása szerint ezt a pénzt a cég Kósának nem küldhette, ezért úgy oldották meg, hogy a Mária számlájára elküldték, Mária pedig vagy Kósának, vagy az általa megbízott személynek átadta, mivel tudta, hogy ez nem az ő pénze, hanem Kósáé.  Azt Mária máig sem tudja, hogy ennek a fejében Kósa melyik Önkormányzatnál, melyik vállalkozásnak, és mit intézett el. Azt sem tudja Mária, hogy miért éppen 18 alkalommal, és miért éppen 68,3 millió forintot küldött ez a Bács-Kiskun Megyei illetőségű cég Mária számlájára, de Kósa részére.

P. Mária sosem találkozott a cég képviselőivel

Az örökösnő azt követően, hogy egy – az ügyvéd szerint törvénysértő 2018-ban kiadott – elfogató parancs alapján elfogták a svájci hatóságok, már a svájci kihallgatásnál elmondta, hogy nem csapta be ezt a céget, hiszen sosem találkozott a képviselőivel és nem is járt a telephelyükön, így nem is volt alkalma semennyi pénzt kicsalni az örökség miatt. Így az nem más, mint Kósa Lajosnak a vesztegetési pénze. P. Máriának annyi volt a feladata, hogy ezt a pénzt tovább adja Kósának vagy a megbízottjának. 

Azután, hogy Kósa csalónak nevezte az örökösnőt, megindult az eljárás P. Mária ellen. A strómant megbízó Bács-Kiskun megyei cég is feljelentést tett csalás miatt. 

A 68,3 millió forintot átutaló cég részletekbe mintegy két évig küldött különböző összegeket Márián keresztül Kósának. Mária soha nem járt a cég székhelyén, senkit nem ismert a cégből, és mint utóbb kiderült a stróman sem állt semmilyen jogviszonyban az őt megbízó és különböző összegeket Kósának utaló céggel. Úgy lett átutalva 68,3 millió forint Márián keresztül Kósa részére, hogy az átutalásokon kívül semmilyen okirat nem volt arról, hogy ez kölcsön címén, vagy valamilyen szerződés ellentételezéseként küldi a cég a pénzt a csengeri háziasszonynak.

Sikkasztás vagy hűtlen kezelés? Az itt a kérdés

Két év elteltével jelentkezett a stróman P. Máriánál, hogy írjon alá okiratot arról, hogy ezt a pénzt megkapta. Miután az átutalások igazolták, hogy megérkezett a számlájára a pénz, Kósa tanácsára aláírta azt az okiratot, amelyben elismerte, hogy ezt a pénzt megkapta. Kósa azt állította, hogy nem fogja a cég követelni ezt a pénzt, az okirat azért kell, mert a könyveléséből hiányzik az a dokumentum, ami alapján az összeget átutalták Máriának.

Ha a történetet eddig vizsgáljuk, akkor megállapítható vagy sikkasztás a 68,3 millió forint, vagy hűtlen kezelés a védő állítása szerint a strómant megbízó cég vezetői vonatkozásában, hiszen minden dokumentum nélkül két évig hiányzik a cég pénztárából ez az összeg úgy, hogy erre vonatkozóan semmilyen bizonylat, vagy szerződés nincs, és nincs semmiféle fedezet arra, hogy egyáltalán ezt az összeget a cég visszakapja 

– nyilatkozta a Kontrollnak helmeczy László.

Sajnálatos módon egyébként bizonyított az, hogy a cég vezetői által elkövetett bűncselekményt a nyomozó hatóságnak esze ágában sem volt vizsgálni, a cég viszont feljelentést tett Mária ellen azt követően, hogy Mária két év után aláírja azt, hogy ezt a pénzt megkapta, és természetesen nem tudta visszafizetni. Mária előadása szerint Kósa azt állította, hogy nem csak nem fognak feljelentést tenni, hanem nem is fogják kérni ezt az összeget. Azt állította, hogy erre az aláírásra azért van szükség, hogy a könyvelésben nyoma legyen ennek, az ekkor már kölcsönnek nevezett összegnek.

Kósa Lajos rágalmazása a nyomozásra is egyértelmű hatással volt

Miután Kósa, aki az újságírók előtt a választási kampány hevében azt állította, hogy Mária egy csaló, a nyomozás kizárólag abba az irányba folytatódott, hogy Mária mindenkit becsapott, azt állította, hogy nagy összegű hagyatékot örökölt külföldön, és a hagyaték megszerzéséhez különböző személyektől jelentős összeget vett fel és azt nem fizette vissza, és abba az irányba folyt a bizonyítás, hogy soha nem is volt hagyaték. 

A 68,3 millió forintot átutaló cég vezetőivel szemben kétséget kizáróan bizonyított a hűtlen kezelés, vagy sikkasztás alapos gyanúja, ami miatt nyomozást nem folytattak le. Olyan okiratokat fogadott el az eddig eljáró hatóság, amelyeket a Máriának igen jelentős pénzt küldő cégnél soha nem dolgozó stróman írt alá a cég nevében. Az is megállapítható, hogy a „sértettek” vagy a képviselőik ezen a cégen kívül gyakorlatilag nem tettek feljelentést Mária ellen, hanem a nyomozó hatóság még hirdetés útján is igyekezett olyan személyeket felkutatni, akiktől a hatóság szerint Mária a hagyaték megszerzése érdekében pénzt kért, vagy kapott.

Elfogató parancs kiadása a 2018-as kampány hevében

A 2018-as országgyűlési választási kampány kezdetén, miután Kósa azt nyilatkozta, hogy P. Mária csaló – a védő szerint törvénysértő módon – elfogató parancsot adtak ki a hagyatéki ügyeit Svájcban intéző P. Mária ellen. A Svájcba történő kiutazása előtt Mária gyanúsítottként kihallgatva nem volt, szabályszerűen megidézve sem volt, így az elfogató parancs kiadásának nem volt helye különös tekintettel arra, hogy a védő tájékoztatta a hatóságokat arról, hogy Svájcba utazott Mária, részben gyógykezelésre, részben pedig a hagyatéki ügyek intézése miatt, és amikor hazajön rendelkezésére áll a hatóságoknak.

Ez a Kósával kapcsolatos ügy rendkívül kompromitáló volt a kormánypárt kampányában. Azt követően, hogy Kósa valótlanul azt állította, hogy Mária csalással el volt ítélve, úgymond jól jött a Fidesznek az, hogy elfogató parancsot adtak ki ellene, sőt el is fogták Máriát Svájcban 

– fűzte hozzá a védőügyvéd.

A Svájci hatóságok őrizetbe vették Máriát, és megkezdődött a politikai menedékjoggal kapcsolatos eljárás, amelynek során már Svájcban nyilatkozott Mária arról, hogy egy vezető magyarországi kormánypárti politikus (Kósa Lajos) is érintett az ügyben, azonban végül nem kapott menedékjogot, a svájci hatóságok kiadták Máriát a magyar hatóságoknak. Amikor repülőgéppel Magyarországra szállították Máriát, őrizetbe vették, majd letartóztatásba került, és olyan bűncselekményekkel is gyanúsították a magyar hatóságok, amelyek a kiadatási kérelemben nem szerepeltek.

Nem voltak tekintettel a specialitás elvére sem

Miután Mária a specialitás elvéről nem mondott le, ezért azon cselekmények miatt lehetett volna eljárást indítani, letartóztatni, megvádolni Máriát, amelyek az elfogató parancsban, illetőleg a kiadatási kérelemben szerepeltek. Erre a védő a hatóságok figyelmét felhívta, ennek ellenére a védő állítása szerint a nem jogerős ítélteben is vannak olyan cselekmények, amelyek a specialitás elvére tekintettel nem lehetett volna az eljárást lefolytatni, és ítéletet hozni. 

Az eljárás során, amikor P. Mária már előzetes letartóztatásban volt Magyarországon a börtönben, mivel nem kapott politikai menedékjogot, újra kiadtak a magyar hatóságok egy elfogató parancsot, és egy kiadatási kérelmet Svájcnak ellene, amiben már további bűncselekmények miatt kérték az elfogását, illetőleg a kiadását olyan bűncselekmények miatt, amit korábban nem kérték. 

A Svájci hatóságok ekkor már nyilván nem tudták lefolytatni a menedékjoggal kapcsolatos – nemzetközi szerződésekben is rögzített – eljárást. Svájcban nem lehetett elfogni, hiszen a nyíregyházi börtönben volt előzetes letartóztatásban, és ugyanezen okból a menedékjoggal, illetőleg a specialitás alkalmazásával kapcsolatban sem hallgathatták ki a svájci hatóságok. Ennek ellenére az Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy a svájci állam nem adott menedékjogot P. Máriának a második kiadatási kérelemben szereplő cselekményeket azonban a menedékjog szempontjából egyáltalán nem vizsgálta meg a svájci hatóság, így a minisztérium közlését követően törvénysértő módon kerültek bele a marasztaló ítéletbe azok a bűncselekmények, amelyekre szabályszerű kiadatás nem folyt.

A Kósa család tagjai még tanúként sem szerepelnek az ügyben

A P. Mária ellen benyújtott vádiratban Kósa Lajosnak, feleségének, édesanyjának, és még néhány olyan fontosabb személynek a neve még tanúként sem szerepel, akiknek egyébként a kihallgatása a tényállás tisztázása érdekében törvényes eljárás lefolytatása mellett feltétlenül szükséges lenne. A védő ez irányú indítványait elutasította az egész elsőfokú bírósági eljárás során a Járásbíróság annak ellenére, hogy több mint húsz közokiratot írt alá Kósa Lajos ebben az ügyben.

Szinte hihetetlen, de – nem tudni miért – forintba átszámolva több, mint 450 milliárd forint befektetését vállalta azon túl, hogy mint hivatalos személy Máriától ő is, az édesanyja is, és a felesége is közokirattal igazolhatóan több száz milliós ajándékot fogadott el a szerződés szerint köszönettel, ennek ellenére a bírósági eljárás során nem lett kihallgatva sem Kósa, sem a hozzátartozói 

– mondta lapunknak Helmeczy László.

Hamis tanúzás bűntette és a NER alatti „jogállam”

Ebben a vonatkozásban egyébként a nyomozás során hamisan tanúskodott Kósa, mert az eljárás során az eljáró ügyvéd irodájából, illetőleg a közjegyzői irodából olyan okiratok lettek lefoglalva, amelyek igazolják, hogy igen jelentős ajándékokat fogadott el ő is személy szerint, és hozzátartozói is. Azt, hogy az ajándékot, vagy az ígéretét elfogadta volna Kósa, a nyomozás során tagadta, így felvetődik a hamis tanúzás bűntettének az alapos gyanúja.

2022 évben P. Mária a Legfőbb Ügyészhez írásban büntető feljelentést tett, amelyben leírta, hogy az ő álláspontja szerint milyen bűncselekményeket követett el az ismeretlen tettesként megjelölt Kósa Lajos, és azt is, hogy teljesen érthetetlen, hogy miért nem jár el az ügyészség a Mária terhére rótt 68,3 millió forintot Kósa Lajos részére kifizető cég ellen különböző bűncselekmények miatt. Néhány napon belül P. Mária és védője azt a választ kapta, hogy az eljárás folyamatban van a Mátészalkai Járásbíróságon, ezért semmilyen eljárásra gyakorlatilag nincs szükség.

Korábban már egy ízben feljelentést tett P. Mária a Kósa féle vesztegetés, valamint a cég hűtlen kezelése és hamis vád miatt is. Azt is megszüntette az ügyészség, és arra hivatkozott, hogy a mátészalkai ügyben el lesz bírálva. Abban az ügyben, ahol a Kósa neve nem szerepel a vádiratban, ahol érthetetlen módon Kósának még a tanúkénti kihallgatását sem volt hajlandó elrendelni a bíróság.

Ez az ügy a borzasztó iskolapéldája annak, hogy a NER alatti „jogállamban” egy kormánypárti országgyűlési képviselő, sőt miniszter Kósa Lajos semmiért nem vonható felelősségre, hanem az Ügyészség még a tanúkénti kihallgatását is ellenzi, és az eljárt bíróságok az ügyészi indítványnak megfelelően Kósa tevékenységével kapcsolatban mellőzik a tanúkihallgatást, és nem vesznek fel ezzel kapcsolatban bizonyítást. Sőt egy olyan nagy tárgyi súlyú bűncselekményben állapítják meg P. Mária büntethetőségét, amelyben teljesen egyértelmű Kósa Lajosnak és köreinek a szerepe

– foglalta össze a lényeget Helmeczy László.

A több, mint 20 közokirat létezését, valamint azt, hogy Svájcban többször is eljárt Kósa különböző pénzintézeteknél annak érdekében, hogy Mária a hagyatékot megkaphassa, hazahozhassa, nem tudta Kósa letagadni a nyomozás során. Ennek ellenére nem került be még tanúként sem a vádiratba, a 2019. márciusában történt rendőrségi kihallgatása óta még a kihallgatására sem került sor immár 7 éve. 

Ez alatt az idő alatt azok a bűncselekmények, amelyeknek az alapos gyanúja Kósa esetében felmerül, immár elévültek, kivéve a hamis tanúzást, amit Kósa képviselő úr megvalósított azzal, amikor a rendőrségi kihallgatása során a közokiratokkal ellentétes valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett hatósági eljárásban. Ezen cselekménynek vonatkozásában – bizonyítottság esetén – még fennáll a büntetőjogi felelősség megállapíthatósága Kósával szemben jelenleg is, mivel a hamis tanúzás bűntettének elévülése az alapügy befejezését követően kezdődik.

P. Mária pert indított Kósa ellen

Egyébként P. Mária pert indított Kósa Lajos ellen a személyiségi jogai megsértése miatt. A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletben állapította meg, hogy a Mária személyiségi jogait Kósa megsértette azzal, hogy valótlanul állította azt, hogy csaló, és volt már elítélve csalásért. Az eljárt bíróságok kötelezték Kósa Lajost jogerős ítélettel arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül bármely országos lefedettségű médiaszolgáltató útján, fizetett hirdetésbe tegye közzé a Törvényszéknek Kósa Lajos jogsértését megállapító rendelkezését. Ez az ítélet 2023. március 23. napján lett a Debreceni Ítélőtáblán jogerős. 

Kósa Lajos nem tett eleget a törvényszék jogerős rendelkezésének.

Természetesen azóta se jelentette meg a saját költségén azt, hogy P. Mária felperes becsülethez való személyiségi jogát Kósa megsértette. Egyébként a polgári bíróságok nem állapítottak meg személyiségi jog megsértése miatt Kósával szemben sérelemdíjat, és arra sem kötelezték Kósát, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen, csupán arra, hogy az ítéletnek azt a rendelkező részét közölje Kósa hirdetés útján, miszerint megsértette P. Mária személyiségi jogát.

Elsőfokon hétéves szabadságvesztésre ítélte a Járásbíróság P. Máriát, természetesen az ügyészi indítványnak megfelelően. Az ítélet ellen mind a vádlott, mind a védő azonnal fellebbezést jelentett be.

A Nyíregyházi Törvényszék 2026. április 26-án tartott az ügyben tárgyalást, amelyet elhalasztott, és védői indítványra elrendelte a második elfogató parancs és kiadatási kérelem vonatkozásában a specialitás elvével kapcsolatos részben az ügy tisztázását, a svájci hatóságok és az Igazságügyminisztérium megkeresését, és helyt adott Helmeczy László védő azon kérelmének, hogy további bizonyítási indítványokat előterjeszthessen 8 napon belül.

Folytatása következik június 3-án

A védő gyakorlatilag a II. fokú tárgyaláson megismételte az immár évek óta előterjesztett azon indítványát, hogy az ügy tisztázása érdekében Kósa Lajosnak és társainak kihallgatása elengedhetetlen. Az ügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2026. június 3. napján 9:30 órájára tűzött ki tárgyalást.

Ez az ügy eklatáns példája volt annak, hogy milyen szinten épült le hazánkban a jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség

– nyilatkozta a Kontrollnak Helmeczy László, aki évek óta fenntartja indítványát Kósa Lajos, az édesanyja és felesége kihallgatására és a strómant, valamint a strómant megbízó cégek felkutatására. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ugyanis két év alatt képtelen volt kinyomozni, hogy igaz-e a jólteljesítési garanciális történet, vagy csak egy szimpla hazugság…

Fotó: Facebook / Kósa Lajos