Fordulat az aranykonvoj-ügyben: feljelentést tettek az ukrán pénzszállítók a volt főügyész vallomása után

Hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás miatt fordultak a hatóságokhoz az ukrán pénzszállítók képviselői. Egyúttal azt is indítványozták, hogy a nyomozásban tanúként hallgassák meg a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét.

Az ukrán pénzszállítókat képviselő dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ismeretlen tettes ellen tett büntetőfeljelentést hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt – derül ki az iroda Telexhez eljuttatott közleményéből. A feljelentéssel együtt indítványozták Fürcht Pál volt főügyész tanúkénti meghallgatását is az aranykonvoj-ügyben zajló nyomozásban.

A feljelentés alapját Fürcht Pálnak az ATV Egyenes beszéd című műsorában tett nyilatkozata, valamint a Legfőbb Ügyészség által vele szemben indított fegyelmi eljárásban tett részletes írásos vallomása képezi. Utóbbi eljárásban Fürcht jogi képviseletét éppen Horváth Lóránt látja el. A volt főügyész az ATV műsorában arról beszélt, hogy a Legfőbb Ügyészségen közölték vele: egyes ügyekben ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni, illetve milyen irányt követhet a nyomozás. Fürcht Pál politikai elvárásokat is tapasztalt, amelyeket egy szervezet közvetített az ügyészség felé.

Fürcht június 8-ig vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget. Hétoldalas lemondó levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség több politikailag érzékeny eljárás, köztük az aranykonvoj-ügy nyomozását is befolyásolta. Lemondását elsősorban az ukrán pénzszállítók ügyében kialakult szakmai konfliktussal indokolta. A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy Fürcht tényszerűen valótlanságokat állított a politikai befolyásolásról, sőt később fegyelmi eljárás is indult ellene.

A 27 milliárdos rajtaütéstől a nyomozás megszüntetéséig

Az aranykonvoj-ügy március elején, a választási kampány hajrájában kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el, furgonjaikból pedig több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le. Az intézkedés egy feljelentést követett, amelyről később kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal tette az Információs Hivataltól származó adatok alapján.

A pénzszállítók képviselői kezdettől azt állították, hogy a szállítmány szabályos volt. Az ügyvédjük, az ukrán Oscsadbank jogásza és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába szállították volna az értékeket. A NAV később pénzmosás gyanújával indított eljárást.

A kormányzati kommunikációban eközben felmerült, hogy pénzmosás történhetett, illetve a szállítmánynak köze lehetett a Tisza Párt finanszírozásához. Ezek alátámasztására azonban nem mutattak be bizonyítékot. A Telex később az ügy részleteit ismerő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az akcióról Orbán Viktor akkori miniszterelnök döntött, és a rajtaütés időpontja is kormányzati oldalról érkezett. Június végén a 444.hu egy állítólagos ügyészségi dokumentum fotója alapján arról számolt be, hogy a nyomozásban több magas rangú állami vezető szerepét is tisztázni akarták. A dokumentum a „lényegi döntést, utasítást hozó” személyek között Orbán Viktort, Farkas Örs volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV korábbi bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét nevezte meg.

Az ukrán pénzszállítók ellen indult eljárás időközben lezárult: augusztusban a NAV Bűnügyi Főigazgatósága bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A mostani feljelentés már nem a pénzszállítók feltételezett bűncselekményére, hanem az ügyben történt hatósági lépésekre és az ezekkel kapcsolatban felmerült állításokra irányítja ismét a figyelmet.

Hogy kerül képbe Baka András legfőbbügyész-jelöltje?

Az aranykonvoj-ügy az új legfőbb ügyész kiválasztása körüli politikai vitában is előkerült. Baka András köztársasági elnök hétfőn Szathmáry Zoltánt jelölte a posztra, a Tisza-frakció azonban kedden egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja a jelöltet, és új személy jelölését kérte az államfőtől. A Sándor-palota ezt követően azt közölte, hogy Baka fenntartja a parlamentben elmondott álláspontját, a jelöltről pedig az Országgyűlésnek kell döntenie.

A Tisza döntésében a Telex információi szerint szerepet játszhatott Szathmáry Zoltán testvérének feltételezett érintettsége is az aranykonvoj-ügyben. A lap szerint Szathmáry testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként érintett lehetett az ügyben, és a közelmúltban közokirat-hamisítás gyanújával hallgatták ki. A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy az ügyben eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, a közelmúltban kihallgatott személyekkel pedig közokirat-hamisítás bűntettének gyanúját közölték. Az ügyészség ugyanakkor Szathmáry testvérét nem nevezte meg.

Miközben Fürcht Pál állításai nyomán újabb feljelentéssel folytatódik az aranykonvoj-ügy, annak egyik szála már a legfőbb ügyészi tisztség betöltése körüli vitával is összekapcsolódott.

Fotó: ATV / YouTube