Költségvetési hiány: közel sem ezt ígérte a kormány

A GDP 4,9 százaléka, 4002 milliárd forint volt a magyar kormányzati szektor hiánya. Az érték 1,8 százalékkal jobb, mint a 2023-as, de messze elmarad a kormány korábban bejelentett céljától.

A 2024-es büdzsé bemutatásakor Varga Mihály akkori pénzügyminiszter azt mondta, a tervezet iránymutatást ad mindenkinek. Akkor az Országgyűlés úgy fogadta el a büdzsét, hogy az egész éves hiány nem lehet több 2514 milliárd forintnál, de ezt az összeget már áprilisban túllépték. A kormány kénytelen volt bejelenteni az Európai Bizottságnak, hogy a 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékra emeli, de még ezt sem sikerült tartani.

A KSH adatai szerint legjobban a kamatkiadások nőttek, az egy évvel korábbi 3534 milliárd helyett 4040 milliárdot kellett erre szánni. Emelkedett a pénzbeli társadalmi juttatásokra szánt keret, az állami dolgozók bérére is közel 15 százalékkal kellett többet költeni, a költségvetés csak a beruházásokon tudott spórolni, 12,6 százalékkal csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás. A legnagyobb értékkel, 976 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások emelkedtek.

A bevételi oldalon 2023-hoz képest nőttek az áfabevételek, tehát kevésbé érződött, hogy a lakosság visszavett a fogyasztásból. Jövedelemadóból pedig több, mint 10 százalékkal több, 6165 milliárd forint folyt be az államkasszába.

Összesen a bevétel 34 203 milliárd forint volt tavaly, a kiadások pedig 38 206 milliárd forintot tettek ki. A kormányzati szektor adóssága az év végén 59 875 milliárd forint volt, vagyis a GDP 73,5 százaléka – ami fél százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

Címlapkép: Facebook