Vannak, akik kétszer is kaszálnak a sztrádabizniszen

Nem bíznak semmit a véletlenre az autópálya-építéssel kapcsolatban. A NER-közeli cégek nemcsak a koncesszióval járnak jól, az alapanyagokat is ők biztosítják a kivitelezéshez.

15 éve uralják a közbeszerzési eljárásokat a Fidesz-közeli vállalatok, így van ez a gyorsforgalmi utak építésénél, az idén átadott és jelenleg épülő összes magyarországi autópályát a Duna-csoport, a korábban Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László vállalatbirodalma építi, amelynek legfontosabb tagja a Duna Aszfalt Zrt – írja a G7.

Összesen 609 milliárd forintnyi megbízásról van szó. Miután ezek az állam pénzéből készülő gyorsforgalmi utak megépülnek, a 20 kilométeres M6-os szakasz kivételével mind átadják őket a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós sztrádaüzemeltetőnek (MKIF), amely ezután még a pályák fenntartását is kiszámlázza az adófizetőknek.

Az összességében 609 milliárd forintból épülő gyorsforgalmi utak a kivitelezést követően néhány szakasz kivételével átkerülnek a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós sztrádaüzemeltetőnek (MKIF), amely ezután még a pályák fenntartását is kiszámlázza az adófizetőknek.

Az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára is többségében a NER-hez kapcsolódó vállalkozások kaptak engedélyeket. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bányászati adatbázisa alapján látványosan felpörgött a 2012-2014 között a NER-es építőipari cégek teljesítménye, ekkoriban még a Simicska Lajoshoz tartozó Közgépnek köszönhetően. A G-nap után kellett kis idő, amíg a Mészáros Lőrinc és Szíjj László körül csoportosuló NER-kivitelezők beindultak.

A portál arról ír, hogy a 2010 előtt domináns külföldi szereplőknek még pár éve is jelentős bányászati kitermelési tevékenységük volt, 2021 után azonban ez szinte teljesen eltűnt. 

A kormányközeli cégek ugyan egyeduralkodók lettek a nagyobb mélyépítési projekteknél, de a költségvetési nehézségek, majd a leálló uniós támogatások miatt nem nőtt jelentősen a teljesítményük. Úgy növelték részesedésüket a mélyépítési piacon, hogy a csökkenő közbeszerzések csak őket találták meg, a hazai piaci cégek és a külföldi vállalatok nem jutottak munkához, csak legfeljebb alvállalkozóként.

Míg korábban a francia Colas és a német/osztrák Bilfinger Berger, Porr és Swietelsky volt kiemelkedő az ágazatban, 2010 óta az engedélyezett kitermelést figyelembe véve az látható, hogy a Duna Aszfalthoz kötődik a teljes kitermelhető, útépítéshez használt bányászható mennyiség harmada.

A portál összesítése szerint az elmúlt 15 évben még a multik enyhe fölénye látható, ha azonban fennmaradnak az utóbbi évek folyamatai, akkor ez már nem lesz sokáig így.

Korábban ebben a cikkben írtunk arról, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már jelezte, hogy kormányra kerülésük esetén felülvizsgálják a NER-korszakban kiosztott állami koncessziókat, és ha szükséges, fel is bontják azokat.

A 2022-ben megkötött autópálya-koncesszió után, amit az MKIF Zrt. nyert meg, az állam 15 ezer milliárd forintot fizethet. A Mészáros-féle konzorcium 1666 kilométernyi út kezelését kapta meg, a szerződés szerint összesen 9222 milliárdot kaphatnak az átépítések, bővítések és új utak építése után, az utak üzemeltetéséért 8067 milliárd járhat.

Fotó: Facebook/Főmterv