A választás előtt még beesett egy 30 milliárdos állami üzlet a kötelezően használt iratkezelőt fejlesztő cégnek
A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. fél évvel a 2026-os országgyűlési választás előtt kötött több tízmilliárd forintos szerződést állami szervekkel a kötelezően használt iratkezelő rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére. A közbeszerzés eredményét ugyanakkor már csak a választás után, április 22-én tették közzé.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. fél évvel a 2026-os országgyűlési választás előtt kötött több tízmilliárd forintos szerződést állami szervekkel a kötelezően használt iratkezelő rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére. A közbeszerzés eredményét ugyanakkor már csak a választás után, április 22-én tették közzé.
A közbeszerzési eljárás szerint az SDA DMS a 30 százalékos opcióval együtt több mint 30 milliárd forintos, három évre szóló keretszerződést kötött 2025 szeptemberében 22 állami szervvel és céggel, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal - derítette ki a Telex.
Ez minden bizonnyal jó üzletnek bizonyult volna a cég számára, hiszen 2025 elejétől kezdve szinte az összes minisztériumban, állami szervnél és kormányhivatalban a Poszeidon névre hallgató iratkezelő szoftvert kell használni. Ezt egy 2023-as, nem nyilvános kormányhatározat rendelte el. Kivételt csak a Honvédelmi Minisztérium jelent, ahol a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert használják, valamint a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru működik.
Az alkalmazók ugyanakkor nem különösebben lelkesednek a Poszeidonért: többségük szerint a rendszer sem nem modern, sem nem felhasználóbarát. Ráadásul bár a licenc használata ingyenes, a bevezetéssel és fenntartással járó költségeket az intézményeknek saját forrásból kell finanszírozniuk, ami egy keretszerződés keretében akár 82 milliárd forintos kiadást is jelenthet.
A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. végső tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül Fauszt Zoltán. Az üzletember számos szálon kötődött a korábbi kormányzathoz és annak döntéseit befolyásoló szervezeteihez, így sorra nyerte a főleg informatikai tárgyú közbeszerzéseket: a hozzá köthető cégek fejlesztették a Poszeidon mellett a közoktatási intézményekben egyeduralkodóvá vált adminisztrációs rendszert, a Krétát és a magyar egyetemeknek egyre drágábban adott Neptunt is.
Az SDA DMS ugyanakkor majdnem kizárólag a Poszeidonból él, méghozzá igen eredményesen. Az Opten cégadatbázisa szerint a társaság 2024-ben 6 milliárd 264 millió forintos nettó árbevételt és 2 milliárd 529 millió forintos adózott eredményt ért el. Egy évvel korábban 4 milliárd 2 millió forintos árbevétel mellett 1 milliárd 227 millió forintos nyereséggel zárt, míg 2022-ben 3 milliárd 899 millió forintos bevételhez 953 millió forintos adózott eredmény társult.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy nem cél erővel kivezetni a Poszeidon rendszert vagy a Fauszt Zoltánhoz köthető megoldásokat a közigazgatásból. A tárca szerint a magyar közigazgatásban jelenleg három domináns iratkezelő rendszer működik – a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél használt Robotzsaru és az önkormányzatok által alkalmazott DMS One –, és inkább az a céljuk, hogy az iratkezelő rendszerek piacán nagyobb és átláthatóbb verseny alakuljon ki.
Kép: Poszeidon




