Rákkeltő nikkel nyomait mutatták ki a gödi Samsung-gyár közelében
Határérték feletti nikkelszennyezést mutattak ki a gödi Samsung-gyár közelében vett talajmintákban a Greenpeace magyarországi szakemberei. A vizsgálatot a Göd-ÉRT Egyesület kérésére végezték el, miután korábban több alkalommal is jelentős porkibocsátásra és szabálytalan anyagtárolásra utaló jelek kerültek nyilvánosságra.

Határérték feletti nikkelszennyezést mutattak ki a gödi Samsung gyár közelében vett talajmintákban. A minták egyikében a magyar értékszint több mint kétszeresét meghaladó nikkel szintet mértek, melynek vegyületei rákkeltő besorolásúak. A vizsgálatot a Göd-ÉRT kérésére a Greenpeace végezte el.
Mint arról az Átlátszó már több alkalommal is beszámolt, a gyárat már többször is felszólították és „azonnali hatállyal” megtiltották a veszélyes tevékenység folytatását, ám a Samsung SDI ezt soha nem hajtotta végre. A több száz tonna veszélyes, rákkeltő anyag használatát épp azokban a gyáregységekben tiltották meg, ahol a műholdas, Google Earth felvételek tanúsága szerint fekete foltok jelentek meg az épület tetején a nehézfémeket tartalmazó portól.
A gyár tagad, és az állítja mindez csupán grafitpor, és az egészségre nem ártalmas. A Greenpeace tíz nappal ezelőtt vett mintáiból azonban nem ez igazolódik vissza.
A három különböző helyen vett minták egyikében a magyar határérték több mint kétszeresét meghaladó szintű nikkelszennyezést mértek, melynek vegyületei rákkeltő besorolásúak, és bizonyos fajtái a szemre is veszélyesek. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy a korábban hírekben is szereplő, a gyárból származó porkibocsátás okozott-e szennyezést, és kimutathatóak-e szennyező anyagok a környező területeken.
Az Átlátszó szerint 2020 és 2022 között az iparbiztonsági hatóság több alkalommal végzett ellenőrzést a Samsung SDI gyár területén. Egyes üzemegységek kapcsán többször is megállapították, hogy azok nem rendelkeznek katasztrófavédelmi engedéllyel, mégis folyik bennük veszélyes tevékenység.
A hatóság ezekben az években az engedély nélküli működés miatt összesen 13 alkalommal szabott ki katasztrófavédelmi bírságot – ezek csupán 2 vagy 3 millió forintos büntetések voltak –, emellett több határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a veszélyes tevékenység folytatását.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője elmondta, hogy azért vettek mintákat a talajból, mert a gyár kitartóan állította, hogy betart minden határértéket és szabályosan jár el.
„Ezért úgy gondoltuk, hogy fontos lenne megvizsgálni, hogy valóban így van-e, ahogy azt állítják. Három kontroll helyen néztük a szennyezettséget, egy helyen az erdőben és kettő gyár mellett letarolt területen. Az erdőben találtuk a szennyezettséget, a gyár mellett valószínű talajcserét végezhettek. A hatóságoknak érdemes lenne vizsgálódni, és igyekszünk az eredményeket a hatóságok felé még a mai nap eljuttatni.”
A magyar hatóságok felelőssége biztosítani, hogy a hasonló üzemek ne jelentsenek kockázatot sem a környezetre, sem a lakosságra. Ha ezt a feladatukat megnyugtatóan ellátnák, az üzemek környékén élő emberek is biztonságban érezhetnék magukat” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Fotó: Greenpeace