Leállt a Zagyva kotrása, a természetvédők tiltakozása után egyeztet a vízügy

A nagy nyilvánosságot kapott civil tiltakozás és a természetvédelmi aggályok után ideiglenesen leállt a Zagyva-patak medrének kotrása. A természetfilmesek és madárvédők szerint súlyos természetkárosítás zajlott, miközben a vízügy szerint a munkálatok célja az ivóvízbiztonság és az aszály elleni védekezés volt.

Ideiglenesen leállította a Zagyva kotrását az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), miután jelentős civil tiltakozás indult a folyó felső szakaszán zajló munkálatok miatt. A Magyar Hang értesülése szerint ezen a héten már nem történt érdemi beavatkozás a mederben, és az OVF egyeztetésbe kezdett az érintett hatóságokkal.

A kotrást a vízügy az aszály elleni védekezéssel és az ivóvízbiztonság növelésével indokolta: céljuk szerint a Maconkai-tározó vízutánpótlását biztosítanák a Zagyva-patak medrének megtisztításával, hogy aszályos időben is elegendő víz maradjon a tározóban. Az OVF csütörtökön a Telexnek küldött válaszlevelében azt az álláspontot képviseli, hogy nincs miért aggódni a hely élővilágával kapcsolatban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint azonban a munkálatok természetkárosítók: a kotrás időzítése egybeesett több védett madárfaj költési időszakával, veszélyeztetve például a nádirigót, a foltos nádiposzátát és a nádi tücsökmadarat – írta a Magyar Hang.

A vízügy hangsúlyozta: a munkálatokat természetvédelmi szakemberekkel egyeztetve, ellenőrzött módon végezték, és az élőhelyeket igyekeztek megkímélni. Ugyanakkor elismerték, hogy a kotrás célja valóban a Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása, többek közt a Heves Megyei Vízmű Zrt. által ellátott települések ivóvízellátásához.

A Zagyva felső, patak szakaszán – a Mizsefai- és Maconkai-tározó közötti 13 kilométeres vízpótló útvonalon – fenntartási célú mederrendezés zajlik, engedéllyel és szükség szerint. Céljuk szerint ezzel nemcsak az aszályos időszakok vízellátását biztosítják, hanem a környező talajvíz pótlását is elősegítik. Ugyanakkor a természetvédők szerint a lefolyás gyorsítása hozzájárulhat a táj kiszáradásához, és a növényzet hiánya miatt fokozódhat a víz párolgása, ami végső soron tovább csökkentheti a vízszintet.

Papp Ferenc, az MME Nógrád megyei helyi csoportjának elnöke szerint a munkálatok leállása a civil felháborodásnak és a nyilvánosságnak köszönhető, de a történetnek még nincs vége: a kormányrendelet alapján a munka elvileg kötelező, így várhatóan kompromisszumos megoldást keresnek. A természetvédők azt szeretnék elérni, hogy legalább a madarak költési időszaka után, augusztusban folytatódjanak a munkák – ha egyáltalán folytatódnak.

Kép forrása: Wikipedia