Így működik a pápaválasztó konklávé
Április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, ezzel kezdetét vette a katolikus egyház új vezetőjének kiválasztását szolgáló, évszázadokra visszanyúló szertartássorozat. A gyászidőszak után kezdődik a konklávé, ahol megválaszthatják a római katolikusok 267. vezetőjét.


Április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, ezzel kezdetét vette a katolikus egyház új vezetőjének kiválasztását szolgáló, évszázadokra visszanyúló szertartássorozat. A gyászidőszak után kezdődik a konklávé, ahol megválaszthatják a római katolikusok 267. vezetőjét.
Április 26-án, szombaton tartották Ferenc pápa temetését a római Szent Péter téren. A szertartáson tízezrek vettek részt, majd az elhunyt egyházfőt kívánságának megfelelően a Santa Maria Maggiore-bazilikában temették el. A temetéssel egyidőben kezdetét vette az úgynevezett Novemdiales, azaz kilencnapos hivatalos gyászidőszak a pápa halála után. A római katolikus egyház 267. vezetőjének kiválasztási folyamata, a konklávé ezután kezdődik majd.
A „konklávé” kifejezés a latin cum clave kifejezésből származik, ami arra utal, hogy a pápaválasztás helyszínét kulccsal zárják. 1274-ben X. Gergely pápa rendelte el, hogy a bíborosokat zárják el a külvilágtól, amíg új pápát nem választanak. A pápa halála vagy lemondása esetén a bíborosok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze, hogy megválasszák az új egyházfőt. Ez a folyamat 1878 óta a jelenlegi formában zajlik.
A konklávét a Bíborosi Kollégium alkotja – ez egy, az egyház központi ügyeiben segítő testület, amelynek feladata a pápa megválasztása is. Ferenc pápa halálakor 252 bíboros volt, de közülük csak azok szavazhatnak, akik még nem töltötték be a 80. életévüket. Jelenleg 135 választásra jogosult van, közülük 108-at Ferenc pápa nevezett ki.
Általában a pápa halála után 15–20 nappal kezdődik a folyamat, így várhatóan május 6-a után indulhat. A konklávé kezdetén minden választó bíboros esküt tesz a titoktartásra. Az utolsó eskü után elhangzik a „Extra omnes!” – vagyis „Idegenek távozzanak!” –, és a bíborosokat teljesen elzárják a külvilágtól. A bent maradóknál semmilyen elektronikus eszköz nem lehet de még jegyzetelni sem lehet.
A szavazás a gyűlés első napján kezdődik. Naponta négy titkos szavazási kör van, az ötödik napon pedig egy imával töltött szünetet tartanak. A szavazás akkor érvényes, ha kétharmados többséggel választanak meg valakit.
A szavazások után naponta kétszer elégetik a szavazólapokat. Ha fekete füst száll fel, az azt jelenti, még nem született döntés; ha fehér füst jelenik meg, az új pápa megválasztását jelzi. Miután új pápát választottak, a bíborosi kollégium dékánja megkérdezi a megválasztottat: „Elfogadja kánoni megválasztását Legfőbb Pásztorként?” Ha a válasz: „Accepto”, akkor ő az új pápa.
2013-ban Ferenc pápát két nap alatt választották meg. 1990 óta az átlagos időtartam három nap. Az elmúlt közel 200 évben egyetlen választás sem tartott egy hétnél tovább.