Veszélyhelyzetre hivatkozva védené ki Orbán vétóját az EU
Nem bíznak az oroszbarátságáról híres magyar miniszterelnökben Brüsszelben. Az orosz vagyonok befagyasztásának meghosszabbításáról kell ismét szavazniuk az uniós országoknak. Nem bízzák a véletlenre a voksolást.
Az EU-tagállamok gyorsított eljárással hozhatnak döntést arról, hogy határozatlan időre meghosszabbítsák akár 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyon befagyasztását – értesült a Financial Times. A Telex által szemlézett cikk szerint a különleges jogrend alkalmazásával azt próbálnák elérni, hogy megkerüljék Orbán Viktor magyar miniszterelnök valószínű vétóját a kérdésben, ami az európai vezetők jövő heti csúcstalálkozóján lenne várható.
A jelenleg is fennálló, de időszakonként megújított orosz vagyonbefagyasztás és a szankciók általános meghosszabbítására így vészhelyzeti hatásköröket alkalmazva kerülne sor. Az Európai Bizottság azért húzna ilyen drasztikusat, mert úgy véli, ezzel lehetne védeni Brüsszel befolyását az Egyesült Államok által vezetett, az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon – mondták a lapnak a tervekkel tisztában lévő tisztviselők. Az EU szerződéseinek 122. cikke alapján válsághelyzetben egy-egy intézkedés az EU-országok többségének szavazatával, a lehetséges vétók megkerülésével is elfogadható.
A javaslatot előkészítő brüsszeli diplomaták szerint a következő napokban gyorsan kellene lépni, hogy elválasszák a vitatott vagyonbefagyasztási kérdést a Kijevnek nyújtandó, befagyasztott orosz pénzeszközökkel fedezett hitelekről szóló vitától. A finanszírozási kérdést a jövő héten az EU vezetői fogják eldönteni.
Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta, hogy az EU-ban szankciók miatt befagyasztott 210 milliárd euró értékű orosz külföldi vagyont használják fel Kijevnek nyújtandó hitel finanszírozására, amelynek kezdeti összege 90 milliárd euró lenne, és amelyet a következő két évben folyósítanának – ezt ugyanakkor a magyar kormány ellenzi. Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője a héten kijelentette, hogy a bizottság javaslata „minden határt átlép”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda reggeli kormányinfón arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon további befagyasztása és esetleges felhasználása rossz üzenetet küldene világszerte a befektetőknek az egész EU-ról.
Korábban Belgium – a 185 milliárd dollárnyi orosz eszközt tartó Euroclear központi értékpapír-letéti intézmény hazája – jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva ellenezte az ukrán hiteljavaslatot. Az állam attól tart, hogy ha a szankciókat váratlanul feloldják, Oroszország jogi követeléseinek terhe egyedül rá hárul. Emiatt Belgium vezetése szigorú garanciákat követel, hogy a többi tagállam vállalja a közös felelősséget és megosztja a Belgium vagy az Euroclear ellen indított esetleges jogi eljárások költségeit.
Ursula von der Leyen elnök szerint a bizottság „szinte minden” belga követelést figyelembe vett a kártérítési hitel kapcsán. A belga miniszterelnök szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben a Financial Times-nak.
A Bizottság javasolta, hogy a gazdasági válságok kezelésére fenntartott rendkívüli hatásköröket felhasználva határozatlan időre fagyasszák be az orosz vagyont. Ennek azért is van jelentősége, mert ahhoz, hogy az Ukrajnára célzott hitelprogram működőképes legyen, az alapjául szolgáló eszközöket határozatlan időre kell befagyasztani, nem pedig hat hónapos időszakokra, amelyeket csak az EU 27 tagállamának egyhangú beleegyezése esetén lehet meghosszabbítani.
A szankciók rögzítése egyben Washington elleni karakánabb kiállást is jelentene, az amerikai tisztviselők által részben kidolgozott első ukrajnai béketerv ugyanis azt szorgalmazta, hogy a vagyon nagy részét két amerikai vezetésű befektetési alapba fektessék be. Emellett azért sem örülne neki Donald Trump amerikai elnök és csapata, mert ők a közelmúltban igyekeztek lebeszélni az EU-t arról, hogy a béketerv elfogadása előtt bármilyen lépést tegyenek a vagyon befagyasztására, felhasználására.
