Az EU-ba vetett bizalom terén is két Magyarország létezik, de a helyzet nem reménytelen
Az Európai Bizottság közzétette az őszi Eurobarométer felmérését, a magyarok jelentős része alulinformáltnak érzi magát uniós ügyekben, de azért bízik az Európai Unióban. Viszont van egy csoport, akik nagyon mást várnának az EU-tól, mint amit érzékelnek.
Az Európai Bizottság közzétette az őszi Eurobarométer felmérését, a magyarok jelentős része alulinformáltnak érzi magát uniós ügyekben, de azért bízik az Európai Unióban. Viszont van egy kis csoport, akik nagyon mást várnának az EU-tól, mint amit érzékelnek.
Az európai válaszadók 74 százaléka szerint mindent összevetve országuk profitált az EU-tagságból. 59 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően, az utóbbi az adat hazánkban 57 százalék. Arra a kérdésre, hogy az ország jobban tudja-e kezelni a jövőt az EU tagjaként, a magyarországi támogatók aránya EU-átlag körüli (68 százalék), viszont a kételkedők aránya az átlag fölött van kicsivel (28 százalék) – olvasható a felmérésben.
Többen lettek Magyarországon azok, akiknek kedvező képe van az EU-ról, de azok is, akik szerint az EU valami rossz, csúnya dolog: az előbbi tábor 42 százalékos, az utóbbi 16 százalék és nem kevesen maradtak semleges állásponton - írta az EUrológus.
Az EU a stabilitás a kaotikus világban
A válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy az Európai Unió a stabilitás helye egy zavaros világban. Döntő többségük (83 százalék) pedig egyetért azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie gazdasági függetlenségét, és diverzifikálnia kell a kereskedelmi kapcsolatait a világ minden táján működő országokkal. Tízből közel nyolcan támogatják a tagállamok közötti közös védelmi és biztonságpolitikát, ami a második legmagasabb eredmény 2004 óta.
Oroszország ukrajnai inváziója változatlanul az EU előtt álló legfontosabb kérdés (26 százalék), ezt követi a bevándorlás (20 százalék), a nemzetközi helyzet (19 százalék), valamint a biztonság és védelem (18 százalék) – mondják az uniós válaszadók. Magyarországon is az orosz invázió kapta a legtöbb szavazatot (26 százalék), bevándorlást (22 százalék), és a gazdasági helyzetet (18 százalék) megelőzve.