Amerika és Európa az összecsapás küszöbén - rendkívüli csúcs Trump grönlandi fenyegetései miatt
Rendkívüli csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései, valamint az általa nyolc európai országra kivetett büntetővámok miatt. Az egyeztetésre várhatóan 2026. január 22-én kerül sor, miután a feszültség az elmúlt napokban új szintre lépett, és immár egy nyílt kereskedelmi konfliktus lehetősége is felmerült.
Rendkívüli csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései, valamint az általa nyolc európai országra kivetett büntetővámok miatt. Az egyeztetésre várhatóan 2026. január 22-én kerül sor, miután a feszültség az elmúlt napokban új szintre lépett, és immár egy nyílt kereskedelmi konfliktus lehetősége is felmerült.
Az EU vezetése még a csúcstalálkozó előtt megpróbálhatja mérsékelni a helyzetet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon tervezett kétoldalú megbeszélést Donald Trumppal. A diplomáciai erőfeszítések célja, hogy megakadályozzák a konfliktus további eszkalációját, amely Grönland jövője körül bontakozott ki.
Az amerikai elnök szombaton jelentette be, hogy 10 százalékos büntetővámmal sújt nyolc európai országot – köztük Dániát, Franciaországot és Németországot –, amiért ezek az államok ellenzik, hogy a stratégiai jelentőségű, Dániához tartozó sziget az Egyesült Államok fennhatósága alá kerüljön. A lépés előzménye, hogy több európai ország katonai jelenlétet erősített Grönlandon, miután Trump korábban nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem az amerikai terjeszkedési célok érdekében. Bár a dán katonai vezetés nem tartja valószínűnek a fegyveres beavatkozást, az európai csapatmozgások egyértelmű politikai üzenetet hordoztak.
A helyzetet tovább élezi, hogy az Európai Unió mérlegeli egy 93 milliárd eurós válaszcsomag aktiválását. Ez a csomag még tavaly készült el Donald Trump globális kereskedelempolitikájára reagálva, ám bevezetését 2026 februárjáig felfüggesztették egy korábbi megállapodás nyomán. A mostani rendkívüli csúcson azonban napirendre kerülhet az is, hogy az EU történetében először alkalmazzák az úgynevezett gazdasági kényszerítő eszközt, amely lehetővé teszi amerikai vállalatok befektetési és exportkorlátozásokkal sújtását gazdasági nyomásgyakorlás esetén.
Bár kiszivárgott információk szerint Donald Trump már nem számol katonai beavatkozással, és akár több száz milliárd dollárt is hajlandó lenne fizetni Grönlandért, a hónapok óta tartó fenyegető retorika könnyen kereskedelmi háborúba torkollhat. Az amerikai elnök jelezte, amennyiben követelései nem teljesülnek, június 1-jétől a mostani 10 százalékos vámok 25 százalékra emelkedhetnek.
Az európai döntéshozók számára így a január végi csúcstalálkozó tétje messze túlmutat Grönland kérdésén. Arról kell határozniuk, képes-e az Európai Unió egységesen és határozottan fellépni az Egyesült Államokkal szemben, miközben még nyitva áll a diplomáciai megoldás lehetősége. A háttérben ugyanakkor egyre többen figyelmeztetnek, hogy a kedélyek gyors lehűtése nélkül a gazdasági összecsapás elkerülhetetlenné válhat.