2027-től teljesen kivezeti az EU az orosz fosszilis energiát, a magyar kormány perelni fog

Az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel elfogadta azt a rendeletet, amely 2027 végéig megtiltja az orosz gáz és olaj importját az unióba. Magyarország és Szlovákia ellenezte a döntést, a magyar kormány szerint a szabályozás jogsértő, ezért pert indít Brüsszel ellen.

Minősített többséggel elfogadta az Európai Unió Tanácsa azt a rendeletet, amely lépcsőzetesen, 2027 végéig teljesen megszünteti az orosz fosszilis energiahordozók uniós importját. A 27 tagállamból 24 támogatta a döntést, Bulgária tartózkodott, Magyarország és Szlovákia ellene szavazott. Az elfogadó országok az uniós népesség több mint 95 százalékát képviselik, így a jogszabály az ellenzések ellenére is átment.

A rendelet hat héttel a hatálybalépése után kezd alkalmazandóvá válni, a meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik – olvasható az Európai Unió Tanácsának sajtóközleményében. Az LNG-import teljes tilalma 2027 elejétől, a vezetékes gázé 2027 őszétől lép életbe. Az Európai Bizottság emellett külön jogszabályt tervez az orosz olajimport fokozatos kivezetésére 2027 végéig.

Az uniós szabályozás szigorú ellenőrzési és szankciós rendszert vezet be. A korlátozásokat megszegő magánszemélyekre legalább 2,5 millió eurós, a vállalatokra legalább 40 millió eurós bírság szabható ki, de a büntetés elérheti a globális éves árbevétel 3,5 százalékát vagy az érintett tranzakció becsült értékének 300 százalékát is. A tagállamoknak 2026. március 1-jéig nemzeti terveket kell benyújtaniuk az energiaellátás diverzifikálásáról és az orosz gáz kiváltásának kockázatairól. A Tanács indoklása szerint az intézkedés kulcseleme a REPowerEU stratégiának, amelynek célja az orosz energiától való függés felszámolása. Bár az orosz olaj aránya a szankciók hatására 2025-re 3 százalék alá csökkent, a földgáz még mindig az uniós import mintegy 13 százalékát adja, ami évente több mint 15 milliárd eurónyi kitettséget jelent.

Magyarország a döntést következetesen ellenzi. A kormány szerint az uniós szintű tiltás sérti a tagállami szuverenitást, veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és aránytalan terheket ró a tengerparttal nem rendelkező országokra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már bejelentette, hogy Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadja meg a rendeletet. A miniszter szerint „az orosz kőolaj és földgáz vásárlásának tiltása élesen ellentétes hazánk érdekével”, és a jogszabály „jogi csalással jött létre”.

"Ez tehát nagy jogi csalás, s ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel. Ez az orosz kőolaj és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene, ezt akarja Brüsszel és ezt akarja a Tisza Párt, mi viszont, mint egy szuverén nemzeti kormány, ezt meg fogjuk akadályozni" – jelentette ki a magyar külügyminiszter az MTI-nek.

A kormány álláspontja szerint a rendelet ellentétes az EU alapszerződéseivel is, amelyek kimondják, hogy az energiamix megválasztása tagállami hatáskör. A kabinet közlése szerint a kereset elkészült, és amint a jogszabály hivatalosan megjelenik, Magyarország benyújtja azt az Európai Bírósághoz.