Hogyan tovább, Liverpool? Hogyan tovább, Szoboszlai?

Miközben a Mersey-parti kikötőváros vörös fele örömmámorban úszik és mindenhonnan zeng a You'll Never Walk Alone, a menedzsment és az elemzők fél szemmel már a következő szezonra tekintenek, levonva a tanulságokat a hamarosan véget érő ideiből. A Chelsea és az Arsenal elleni, immár tét nélküli rangadókon a csapat bizonyíthatja tartását, a Brighton és a Crystal Palace elleni meccseken pedig az eddig kevesebb lehetőséget kapók léphetnek pályára.

A Liverpool idei bajnoki címe sima menetnek tűnhet, de az európai topfutballra kicsit is rálátással bírók tudják, hogy mekkora munka és szervezettség szükséges a Premier League megnyeréséhez, a játékosállomány minőségéről nem is beszélve. A (bal)szerencséről pedig leginkább a klublegenda Steven Gerrard tudna mesélni…

A 2024-2025-ös idény kezdete előtt a keretek értéke és a fogadóirodák oddszai alapján a Manchester Citynek és az Arsenalnak is nagyobb esélye volt a bajnoki címre, mint a Liverpoolnak, amely egészen elképesztő teljesítményt nyújtva cáfolt rá a jóslatokra. A Jürgen Klopp által lerakott alapokra építkezve, a képzeletbeli kabátot újragombolva, tehát a játékfilozófiát némileg újragondolva vezette sikerre a Mersey-parti vörösöket első liverpooli szezonjában Arne Slot.

A holland menedzser ráadásul klasszikus értelemben vett középcsatár nélkül volt kénytelen játszatni csapatát, elsősorban a jobbszélső Mohamed Salah góljaiban bízva. Középen sem Darwin Nunez, sem Diogo Jota nem jelentett átütő megoldást, az inkább szélső Federico Chiesa pedig ritka játékpercei alatt nemigen tudott érdemben hozzátenni a támadójátékhoz.

Szoboszlai Dominik játékával szemben is az volt a legfőbb kritika a korábbi hátvéd Jamie Carragher részéről, hogy támadó középpályásként viszonylag kevés góllal és gólpasszal járult hozzá a csapat sikeréhez. Ha azonban azt nézzük, hogy mekkora mezőnymunkát végzett, mennyit futott labda nélkül és hogy mennyi kulcsfontosságú letámadása, szerelése, labdaszerzése, passza volt, máris árnyaltabb lesz a kép. 

Akik az új Puskást vagy Détárit szeretnék látni benne, azok némileg csalódottak lehetnek, akik viszont értik a modern labdarúgást, azok nagyra értékelik komplex és erőtől duzzadó játékát. 

Szoboszlai előtt két út áll: vagy  klasszikus tízesként szabadabb szerepkörben játszhat és így több gólszerzési lehetősége nyílik, vagy kap maga mellé egy gólerősebb irányítót és visszatér a mezszáma szerinti nyolcas posztra, ahol kamatoztathatja óriási munkabírását és gyorsaságát. Fontos megjegyezni, hogy hosszú távú, 2028 júniusáig érvényes szerződése van a Liverpoollal, az esetleges átigazolásával (Al-Hilal, Real Madrid) kapcsolatos pletykák pedig az utóbbi időben elhalkultak.

A Liverpool mindig is több volt, mint egy klub. Identitás, életérzés, hagyomány - talán így írható le legjobban. Ez megmutatkozik a játékoskeret kialakításában is, amelyből nem hiányozhatnak a saját nevelésű tehetségek, a máshonnan igazolt játékosok pedig nem “galaktikus” áron kerültek ide, hanem egy hosszú távú építkezés részeként inkább a középső, mint a felső polcról. Így került az Anfield Roadra a jelenlegi klubikon Mo Salah és a most már egyre inkább a jelen, mint a jövő húzóemberének számító Szoboszlai Dominik.

Ennek az építkezésnek az egyik legfontosabb feladata egy (vagy több) gólokat üzembiztosan termelő csatár megtalálása Salah mellé, a közeljövőben pedig a pótlására. Hogy ki lesz az új Kevin Keegan vagy Robbie Fowler, az elsősorban Arne Slot döntésén múlik. Adhat még egy szezont az uruguay-i Núñeznek, aki eddig nem bizonyította nélkülözhetetlenségét, de akár felépítheti az eddig halovány Chiesát is, aki az olasz válogatottal szerzett Európa-bajnoki címe után nem sokat tudott felmutatni. Ha viszont kívülről jön a megoldás, valamelyiküknek - vagy akár mindkettőjüknek - menni kell.

A PSG elleni BL-kudarc rávilágított arra is, hogy a középpályán nagyobb mélységre, minőségi rotációs játékosokra van szükség, mert ha a McAllister-Szoboszlai-Gravenberch trió bármelyik tagja kiesik, azt megérzi a csapat, továbbá nem árt nekik a konkurencia. A saját nevelésű Jones és Elliott már mutattak biztató dolgokat, de elképzelhető, hogy Slot legalább egy nagyobb kaliberű játékossal megerősíti ezt a csapatrészt.

A védelembe az előrejátékban is erős és nagy valószínűséggel távozó Trent Alexander-Arnold pótlására mindenképpen igazolni kell, ráadásul a többi szélsőhátvéd (Robertson, Tsimikas, Bradley) 20-25 millió font körüli Transfermarkt-értékét figyelembe véve azonnali, így drágább megoldás kell. A Poollal hónapok óta hírbe hozott és a Bournemouthban egyre jobb formába lendülő Kerkez Milosra abszolút illenek az elvárt paraméterek. Átigazolása a magyar válogatott számára is hasznos lenne. A pályafutása végéhez közeledő Virgil van Dijk utódlásán már valószínűleg gondolkodnak az Anfield Roadon.

A Liverpool trófeákban gazdag történelme és sikeres közelmúltja a korszakos edzőegyéniségeknek is köszönhető, akik rajta hagyták kezük nyomát a klubon. Talán nem elhamarkodott kijelenteni, hogy Arne Slotnak jó esélye van Bill Shankly, Bob Paisley vagy éppen Jürgen Klopp méltó utódává válnia. 

A szezon hátralévő részében bátran adhat lehetőséget az eddig kevesebbet szerepelt játékosainak, pihentetheti a kizsigerelt sztárokat, valamint új taktikai variációkat és szerepköröket próbálhat ki. Természetesen a Chelsea és az Arsenal elleni rangadókat még a tét nélküliség ellenére is komolyan kell vennie a csapatnak, mert a Kop névre hallgató fanatikus szurkolótábor csak akkor énekli jó szívvel a You’ll Never Walk Alone-t.

Fotó: YouTube / Liverpoll TV