Lehet-e Róma püspöke Erdő Péter? Kik a legesélyesebb pápajelöltek?

Sikerül-e Ferenc pápa hagyatékát továbbvinni, vagy inkább más irányt vehet-e a Katolikus Egyház ezután? Ebben óriási szerepe van annak, ki követi majd Ferencet a pápai trónon, miután a nemsokára összeülő Bíborosi Konklávé ülésterméből felszáll majd az a bizonyos fehér füst, amely az új pápa sikeres megválasztását jelzi. Az alábbiakban azt vesszük sorra, kik lehetnek az általános vélekedés szerint a legesélyesebbek, hogy pápává válasszák őket. 

Magyarországon talán a legfontosabb kérdés, amely lázban tart bennünket: lehet-e pápa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekből? A válasz egyszerűen: igen. Talán Bakócz Tamás óta egyedülálló módon, a történelemben másodikként a neves teológusnak és kánonjogásznak komoly esélye mutatkozik, hogy pápává válasszák. 

Péter bíboros 1952-ben született Budapesten, és 1975-ben szentelték pappá, majd 2000-ben püspökké. 2003-ban foglalta el hazánk legmagasabb, vezető egyházi méltóságát, és ugyanebben az évben kreálták bíborossá, mindössze 51 éves korában! Nem csoda hát, ha a neve rendre felmerült a pápaválasztások alkalmával, már II. János Pál halálakor, majd XVI. Benedek pápa visszavonulása után is. A legnagyobb ellenérv vele szemben azonban ekkor még az életkora volt: a közvélekedés túl fiatalnak találta a pápai méltóság viseléséhez. Mostanra azonban a maga 73 évével mondhatni tökéletes korba lépett ebből a szempontból. 

Vele szemben egy olyan ellenérv is felmerül, melyet csak jóindulatú mosolyok közt szoktak emlegetni hívő körökben, ám ezek a mosolyok valójában csak félmosolyok. Létezik ugyanis állítólag egy prófécia, mely szerint akkor jön el a világvége, ha Róma püspökét újra Péternek hívják majd. Bár Péter bíboros megválasztása esetén pápaként bizonyára nem a Péter nevet venné fel, a jámbor bíborostársai talán jobbnak látnak nem kockáztatni. 

A Konklávé számára ennél fontosabb érv lehet vele szemben vagy éppen mellette, hogy Péter bíborost általában Ferenc pápa reformtörekvéseinek kritikusaként tartják számon. Az kérdés persze, hogy a bíboros hogyan cselekedne pápaként, a Szentlélek újabb ajándékaival felruházva. Ne feledjük, hogy megválasztása előtt Ferenc pápát is inkább a konzervatív egyházfők közé sorolta a közvélekedés. Végül, ahogyan arról a kontroll.hu is beszámolt nemrég, Péter bíboros felkerült a SNAP áldozatvédő szervezet listájára, melyen azokat az egyházi személyeket sorolják fel, akiket a szervezet nem javasol pápává választani. Utóbbi két megfontolás nagyban rontja a bíboros esélyeit arra, hogy pápává válasszák, de még így is megalapozott őt az esélyesek között említeni.

Izgalmas kérdés, hogy mi történne a Magyar Katolikus Egyházzal, általában az egyházakkal és a magyar egyházüggyel, amennyiben Erdő Péter bíborost pápává választanák. Nos, azt hiszem, bárki bármit is gondol személyesen a bíborosról, a magyar pápára mindannyian egyként büszkeséggel nézhetnénk fel. A megválasztása bizonyára fellendülést, régóta kívánt lelki megújulást hozna az egyébként sok kihívással küzdő magyar kereszténységben. 

Egy magyar pápa akár másodlagosan is hozzájárulhat Magyarország érdekeinek hatékonyabb képviseletéhez a világban. Végül, Esztergomnak új érseke, a magyar katolikusságnak új feje lenne, aki ha követné is Erdő Péter nyomdokait, bizonyára nem ugyanő lenne, és saját jellemzőivel töltené fel ezt a magyar történelemben és napjainkban is olyan meghatározó hivatalt.

Erdő Péter megválasztása természetesen csak egy a lehetőségek közül. Tekintsük át röviden, rajta kívül kik a legesélyesebbek arra, hogy pápává választassanak! Talán a legesélyesebb jelölt Pietro Parolin bíboros. A 70 éves olasz bíboros 2013 óta a pápai állam államtitkára, azaz a pápa után a legmagasabb rangú vezető. Mivel pedig a pápa nemrég elhunyt, jelenleg ő talán a legbefolyásosabb ember a Vatikánban. Parolin bíboros Ferenc pápa híve volt, és kimondottan a „se nem jobb, se nem bal” mérsékelt álláspontját képviseli.

Rajta kívül nagy esélyes a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle bíboros is. A 67 éves, egykori manilai érsek, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa. Közismerten szociálisan érzékeny, akárcsak Ferenc pápa volt, és többször felszólalt a melegek, a nem házas anyák, valamint az elvált és újraházasodott keresztények érdekében. Kérdés, hogy a bíborosok testülete mennyire találná jó ötletnek egy argentin pápa után egy újabb Európán kívüli pápa megválasztását. 

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy a jelenleg majd’ másfél milliárd hívőt maga mögött tudható Katolikus Világegyház növekedésének és hitéletének motorja az Európán kívüli világ, ez korántsem tűnik lehetetlennek. Különösen úgy, hogy mindennek a növekedésnek a Fülöp-szigetek az egyik zászlóshajója, lévén, hogy 115 millió lakójának 91,5%-a keresztény és 79%-a katolikus.

Ugyanakkor Ferenc pápa „kedvencének” Matteo Maria Zuppi bíborost tartják. A 70 éves bolognai érsek több fontos diplomáciai megbízást is kapott, tárgyalt például a béke érdekében korábban Zelenszkij, Putyin és Biden elnökökkel. Felszólalt a melegek jogai mellett. Összességében jó eséllyel indul a pápaválasztáson. Ráadásul olasz, tehát személyében újjáéledhet egy hagyomány, melyet ugyan a Katolikus Egyház 1978-ban megszakított, de előtte 455 éven át tartotta magát, nevesül, hogy Róma püspöke itáliai származású.

Többek között a nemzetiségnek lehet szintén köze ahhoz, hogy esélyesként tartják számon a 77 éves Raymond Leo Burke bíborost, a Katolikus Egyház amerikai prelátusát, aki korábban St. Louis és La Crosse érseke volt, kánonjogász. Befolyásossága miatt merült fel a neve, bár köztudottan összeütközésbe került Ferenc pápával a melegek és újraházasodott keresztények kérdésében, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Joe Biden elnöktől meg kellene tagadni az Oltáriszentség vételét. 

Az amerikai egyház közismerten nagy befolyással bír a Világegyházban, elsősorban gazdasági ereje miatt, bár a jelenlegi politikai turbulencia talán nem kedvez Burke bíboros esélyeinek.

Noha az általános vélekedés szerint talán a fent említett bíborosok a legesélyesebbek arra, hogy kikerüljön közülük az új katolikus egyházfő, a Konklávéra összesen 120 választó bíboros gyűlik majd össze. Közülük még rendre felmerülnek nevek, akiket a médiában esélyesként neveznek meg, és persze sosem lehet kizárni a meglepetést. Végül is a szabály szerint bárki pápává választható, aki katolikus és férfi. A végső szó pedig a katolikus hit és a reményeink szerint is a Szentléleké.

Csercsa Balázs történész, bibliakutató

(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Kontroll szerkesztőségének álláspontját.)

Fotó: YouTube / Vatican News