Szentkirályi Alexandra bumerángja: úgy támadja a Fővárosi Drogstratégiát, hogy a kormánynak 3 éve nincs sajátja

Visszavonatná a Fővárosi Drogstratégiát Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője, miközben a nem is létező nemzeti drogstratégiára hivatkozik. A budapesti dokumentum egy éve készült el, idén szeptemberben indult ellene kormánypárti hadjárat a propagandasajtóban az 5 fős, releváns szakmai tanulmányokkal, kutatásokkal nem rendelkező Drogkutató Intézet részvételével. A szakma közben kiáll a budapesti stratégia mellett és egységes fellépésben gondolkodik. Öt olyan szakember véleményét kérdeztük, akik részt vettek a dokumentum kidolgozásának többéves munkájában.

Kormányzati mulasztásokra mutat rá Szentkirályi Alexandra előterjesztése

„Döbbenetes, hogy Szentkirályi Alexandra úgy tesz, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy Magyarországnak Fidesz-kormánya van, és az, hogy 2021-től nincs nemzeti drogstratégia, egyértelműen a kormánynak a felelőssége” – reagált a Kontroll.hu-nak Szemelyácz János, pszichiáter, addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke a kormánypárti politikus felvetéseire. Magyarországnak 2000-től 2021-ig volt az Országgyűlés által elfogadott, nemzeti szintű drogstratégiája, a legutóbbi 2013-tól 2021-ig szólt. Tény ugyanakkor az is a szakember szerint, hogy a végrehajtáshoz a kormány nem rendelt forrásokat, ezért a prevenció szinte eltűnt, a pályázatok gyakorlatilag felszámolódtak, de nem működik a biztonságos szórakozóhelyek projekt sem.

„Képviselő asszony gyakorlatilag azt mondja, hogy fél a gyerekét kiengedni az utcára. Úgy tudom, hogy a belügyminisztert is a kormányfő nevezi ki, a kormány tagja. Tehát ha a dílerek szabadon grasszálnak, akkor ezek szerint a rendőrség nem működik jól, tehát akkor Szentkirályi Alexandra Pintér Sándort és a Belügyminisztériumot kritizálja”

– mutat rá Szemelyácz. Hozzáteszi, a kormány nemcsak az országos drogstratégiával adós, mulasztásos törvénysértésben van azért is, mert a gyermekvédelmi törvényben három évvel ezelőtt vállalták, hogy felállítják azt a grémiumot, amely meghatározza az egészségfejlesztő, drogprevencióval foglalkozó szervezetek körét, akik bemehetnek majd az iskolákba megelőzési programokat folytatni. Ez máig nem történt meg.

„Amennyiben Szentkirályi Alexandra egy drogellenes stratégiát hiányol, akkor a kormányzat fele kellene jeleznie, hogy 2021 óta nincs országos drogellenes stratégia, nincs pénz hozzárendelve, és csúszik szét az egész rendszer”

– mondja az addiktológus, aki szerint ezen sürgősen változtatni kellene. Országos szinten ugyanis 2010-től 2020-ig Magyarországon a világtrendekhez illeszkedően egy csökkenést tapasztaltak a drogfogyasztók számában. A Covid azonban véget vetett ennek, az utóbbi másfél-két évben pedig a dizájner serkentőszerek, illetve a kristály névre hallgató metamfetamin fogyasztása drasztikusan megugrott a fiatalok körében. „Elképesztő módon terjed, rengeteg fiatal használja, jómódúak, nagyon szegények, szegregátumokban, elit városrészekben, ez egy óriási probléma. De Magyarországon azért a drogok mégis a kisebb problémát jelentik, sokkal komolyabb gond az alkohol, illetve a nyugtató és altatószerek, fájdalomcsillapítóknak a szedése. Elképesztő mennyiségű függő ember van Magyarországon, ebben nemzetközi szinten dobogós helyen áll az ország.” – hangsúlyozza a szakember.

Szentkirályi Alexandra valószínűleg úgy kritizálja a Fővárosi Drogstratégiát, hogy nem is tudja, mi van benne. Fotó: Facebook / Szentkirályi Alexandra

Miközben a kormány gyermekvédelemről beszél, a gyermekpszichiátria hiányszakma, az országban addiktológiai kamasz-ambulancia egyetlenegy működik, Pécsett. „Volt olyan egri család, aki azt mondta, hogy azért, hogy terápiát kapjanak, ők hetente leutaznak Egerből” – számol be saját tapasztalatáról Szemelyácz János. Az iskolákban nincs prevenció, a tankötelezettség leszállításával több lett a 16-18 év közötti kallódó fiatal, 2014-től pedig a függőség a BTK szerint nem enyhítő kategória Magyarországon.

„Sok fiatal, miután a kábítószerrel kapcsolatos ügyeknél néhány éve már nincs rendőri szak, hanem azonnal az ügyészséghez kerül az ügy, onnantól fogva az ügyészek kiszámlázzák ezeknek a fiataloknak a büntetőeljárási költséget. Van olyan 19 éves gimnazistánk, aki másfél millió forintos büntetőeljárási költséget kapott. Így indul neki az életnek” 

 meséli a szakember, aki szerint a kormánynak legfeljebb szóban fontos a gyermekvédelem. A fideszes felvetésekre visszatérve Szemelyácz János azt mondja, ha Szentkirályi Alexandra olvasta volna a budapesti drogstratégiát, például a prevencióról szóló részt, akkor biztosan még a számára is lett volna olyan dolog, amit teljes szívvel támogathatna.

A fideszes javaslat szakmailag megalapozatlan, politikai célzatú lejáratási akció

"Legalább harmincszor annyi időt hagytunk a Fővárosi Drogstratégia társadalmi egyeztetésére, mint amennyit a kormány szokott hagyni a civileknek törvénymódosításoknál" – reagált Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter szerkesztője Szentkirályi Alexandra felvetésére, miszerint nem volt elég széles körű a társadalmi véleményezése a dokumentumnak. A szakember a Budapesti Kábítószeregyeztető Fórum civil tagjaként segítette a stratégia elkészítését. A dokumentum alapvetően négy pillérből áll: prevenció, kezelés (terápia és rehabilitáció), ártalomcsökkentés és kínálatcsökkentés.

„Az Európai Unió drogstratégiája ugyanezt a struktúrát követi, ezért azt gondolom, hogy a budapesti drogstratégia korszerű és az európai uniós irányelveknek teljesen megfelelő dokumentum”

– emeli ki, éppen ezért a fideszes kritikát megalapozatlannak és légből kapottnak tartja.

Sárosi Péter úgy látja, a Szentkirályi-féle előterjesztés egy szakmai háttér nélküli, ugyanakkor a kormánypárti sajtó által megtámogatott politikai célzatú lejáratás a főváros pozíciójának gyengítésére. „Van egy, a kormánykörök által gründolt intézet, a Drogkutató Intézet. Ami legfeljebb a nevében drogkutató, értelmezhető, értékelhető kutatásokat nem nagyon prezentáltak eddig. Ők fedezték fel egy év után a Fővárosi Drogstratégiát és indítottak el a kormánypárti sajtóban egy-két hónapja támadásokat ellene, illetve a dokumentum elkészítésében részt vevő szakemberek ellen. Úgy próbálják ezt beállítani, mintha valami szűk lobbi eredménye lett volna ez a stratégia, holott a szakembereknek a krémje az, akik ebben részt vettek, tehát vezető addiktológusok és kutatók, akik egyetemen oktatnak, terepen dolgoznak és kutatnak.” – mondja a szakember.

Arra a kérdésre, hogy a laikus közönség felkapja a Szentkirályi által említett „felügyelt szerhasználói helyiségek” létrehozásának tervére, hangsúlyozza, a stratégia ezt – hasonlóan az uniós dokumentumhoz – nem előírja, hanem csak a megvizsgálandó jó gyakorlatok között sorolja fel számos más innovatív, jó gyakorlat mellett. „Az európai drogstratégia sem azt mondja, hogy ezeket mindenki vezesse be, hanem vizsgáljuk meg. Nézzük meg, hogy Magyarországon esetleg ezekről mit gondolunk, kezdjünk erről egy szakmai párbeszédet, hogy működhet-e ilyen Magyarországon? Van-e egyáltalán igény vagy szükség rá, vannak-e Budapesten ilyen területek. Nincs arról szó, hogy holnap mi bárhol szeretnénk egy ilyen szobát nyitni.” – magyarázza.

Fotó: Facebook/Drogmegelőzés

Az ártalomcsökkentés részeként Európában Svájcban és Németországban nyitottak felügyelt szerhasználó helyiségeket, olyan nagyvárosokban, ahol a parkokban, játszótereken, lépcsőházakban olyan nagy nyílt téri droghasználat van, ami a lakosságot joggal zavarja. Ott bebizonyosodott az, hogyha nyitnak egy olyan, szakemberek által felügyelt helyiséget, ahova bemegy a droghasználó és ott fogyasztja el a szert steril eszközökkel, akkor egyrészt ő nem fog megfertőződni, nem a lépcsőházban vagy utcán fogja használni a szert és nem fogja eldobálni a fecskendőt, nem fogja túladagolni magát. A jelenlévő képzett szakemberrel pedig a szerhasználónak olyan kapcsolata alakulhat ki, ami elősegítheti, hogy elinduljon a leszokás útján. Sárosi hangsúlyozza, a Budapesti Kábítószerügyi Fórum plenáris ülésén tavaly év végén a budapesti rendőrfőkapitány sem ellenezte a Fővárosi Drogstratégiát, kritikát mindössze az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos kérdésekkel szemben fejtett ki, a szavazáson végül ezért tartózkodott.  

Önmagában a büntetőjog kevés a szerhasználat visszaszorítására, legfeljebb a segítségkérést fogja vissza

A Fővárosi Drogstratégia központi eleme, hogy hogyan lehet az összlakosság egészségi állapotát, biztonságát javítani, illetve a szerhasználók egészségügyi állapotát és a felépülését. A stratégia egyik ága a kínálatcsökkentés, amiről Szentkirályi Alexandra beszél - reagált a Kontroll.hu-nak Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai szakértője. Szerinte a Fidesznek ez a megközelítése már hosszú ideje, 2010 óta nagyon erőteljes rendészeti hangsúlyeltolódás van a drogpolitikában, miközben a megelőzéstől megvonták a forrásokat.

„Eközben pedig az látszik a nemzetközi példákból, illetve a szakirodalomból is, hogy önmagában az, hogy milyen erősen rendelünk büntetni egyes cselekményeket, nincs igazán hatással arra, hogyan alakul a kábítószernek a hozzáférése, a fogyasztásnak az aránya. Amire viszont hatással lehet az az, hogy akik ténylegesen problémás szerhasználók, ők mennyire tudják igénybe venni a számukra működtetett szolgáltatásokat, mennyire tudnak elindulni a felépülés útján. Ezt remekül lehet gátolni azzal, hogyha olyan szigorú büntetéseket helyezünk kilátásba, hogy ők ne merjenek segítséget kérni” – hangsúlyozza a szakértő.

Példaként hozza fel a svéd drogpolitikát, ahol a magyarhoz hasonlóan szigorú büntetőjogi eszközöket alkalmaznak fogyasztókkal szemben is, akár börtönbüntetést is kilátásba helyezve.

„Más skandináv országokkal hasonlították össze, ahol nagyobb hangsúly van az ártalomcsökkentésen és inkább egy egészségügyi szemléletű drogpolitika van életben. Az derült ki, hogy függetlenül attól, hogy nagyon szigorú vagy jóval engedékenyebb, egészségügyi szemszögű drogpolitika van életben, ez nem fogja befolyásolni azt, hogy a fiatalok, fiatal felnőttek hogyan férnek hozzá a kábítószerekhez, és milyen arányban használják őket.”

"A Fővárosi Drogstratégia készítése 2019-ben indult el, az elképzelést még Tarlós István is támogatta főpolgármesterként" – mondja Kardos Tamás. Az eredeti cél az volt, hogy legyen egy, az országos stratégiához illeszkedő, a budapesti speciális szempontokat figyelembe vevő dokumentum. A budapesti 2023 végére elkészült, új nemzeti stratégia viszont 2021 óta nincs, márpedig ez jelentősen megnehezíti a fővárosi elképzelések végrehajtását is. Ennek ellenére már vannak látható eredményei. „Sikerült elindulni például a prevenciós szakemberek, rendőrök, polgárőrök érzékenyítésében, képzésében. De a szervezetek közötti együttműködések is feléledtek, kezd egy kicsit magára találni ez a terület. Volt, amire forrást is tudott áldozni a főváros, ilyenek voltak az utcai megkereső programok, hepatitis-C tesztelés, ami a legkiszolgáltatottabb, utcai szerhasználók felépülésére, egészségügyi állapotára vonatkozott” – mutat rá Kardos.

A szakértő abban bízik, a Fővárosi Közgyűlésben a józan ész győz majd: „Amibe én kapaszkodni tudok, és szerintem mindenki, aki ebben a folyamatban részt vett, hogy szinte a teljes drogügyi szakma felvonult e mögött a stratégia mögött és támogatja.”

„Elszomorító, hogy megint nem az ügy van a középpontban…”

Így reagált a fideszes politikus felvetésére Szécsi Judit szociális munkás, addiktológiai konzultáns, az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének oktatója. „Én szociális munkás vagyok, de a többiek is, akik részt vettek ebben, a terepen, a gyakorlatban dolgoznak. Nap mint nap küzdünk a droghasználó emberek egészségéért, leszokásáért, azért, hogy túléljék” – írja le a szakember azt a kört, amely a Fővárosi Drogstratégia elkészítésében részt vett. Iskolaigazgatók, iskolai, óvodai szociális munkások, háziorvosok, sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek, gyermekvédelemben dolgozók, hajléktalan ellátással foglalkozók fókuszcsoportos beszélgetéseken mondták el a véleményüket, javaslataikat a több éves munka alatt, ezek felhasználásával állt össze végül az az anyag, amely társadalmi egyeztetésre, majd az észrevételek figyelembevételével a közgyűlés elé került tavaly decemberben.

Szécsi Judit szerint Szentkirályi Alexandra javaslata ő véleményüket veszi semmibe, amikor a stratégia visszavonását követeli és azt hangoztatja, hogy félti gyermekei biztonságát a fővárosban:

„felelős felnőttként, felelős szakemberként lehet választani, hogy pánikot keltünk és rátoljuk a felelősséget valakikre, vagy elkezdünk összefogni, beszélni és cselekedni”. 

A Fővárosi Drogstratégia kidolgozásában részt vevők az utóbbit tették, teszi hozzá, ráadásul úgy, hogy akár a büntetés-végrehajtásban, akár az egészségügyben vagy a szociális ellátásban dolgozzanak, sokkal komplexebb képpel rendelkeztek a droghelyzetet illetően, mint a „büntetősdi mentalitás”. A munkában részt vevő iskolaigazgatók, tanárok például egyöntetűen arra panaszkodtak és megfogalmazták azt az elvárást a főváros irányába, hogy lobbizzanak azért, hogy a drogprevencióval foglalkozó civilek a nemzetközileg elismert, kidolgozott módszertannal rendelkező prevenciós programjaikkal újra bejussanak az iskolákba. Az iskolai órákra látogató rendőr vagy védőnő ezeket nem tudja helyettesíteni, nem rendelkeznek adekvát szaktudással, a kampányszerű prevenciók pedig nem hatékonyak.

Szécsi Judit tapasztalata szerint ma a fiatalok sokszor TikTok-ról vagy más közösségi médiás felületről, illetve egymástól tájékozódnak. Eközben az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartásáról készült nemzetközi kutatás (HBSC, amiben a szerhasználat is benne van), azt mutatja, hogy a magyar fiatalság lelkiállapota, mentális állapota nagyon-nagyon rossz.

„Azért is kellenek a prevenciós programok az iskolákba, mert azok szélesebb értelemben foglalkoznak szerhasználattal, az odavezető utakkal, és az említett felmérés azt mutatja, a gyerekek ma ott vannak, az előszobában.”

Covid, tanártüntetés, óraelmaradások, klímaszorongás, háború, a mindennapokra rátelepedő politika – sorolja a szakember mindazokat a tényezőket, amelyek ma a fiatalokban negatív érzéseket keltenek, és ami miatt szükség lenne az ezek feldolgozását segítő beszélgetésekre. Mert ahol egy értő és odafigyelő családi háttér nem adott, ahol diszfunkcionális a család, ott az intézményrendszernek kell belépnie legyen szó megelőzésről, ártalomcsökkentésről vagy éppen a leszokás, rehabilitáció segítéséről. És ez nem csak budapesti, hanem sokkal inkább kormányzati felelősség, hiszen számos olyan kérdés van, amelyet a települési önkormányzatok a bőrükön éreznek, de a megoldás nem náluk van. Mert a szabályozás például állami feladat, ahogy a kerületeken, településeken átnyúló szolgáltatások fejlesztése, elérhetővé tétele, működtetése, ellenőrzése, az ellátórendszer intézményeinek szakmai felügyelete. A 2021. óta nem létező országos drogstratégia a többi közt ezeket a kérdéseket is rendezhetné.

Mintaértékű dokumentum a Fővárosi Drogstratégia, de elképzelhető, hogy Szentkirályi Alexandra nem olvasta végig

Részletes szükségletmeghatározásra és igényfelmérésre épül a budapesti stratégia, amely kvalitatív és kvantitatív kutatásokra alapul. „Ezt nem egy ember a kockás abroszos szombat délutáni asztalnál leülve alkotta meg, hanem itt egy szakértői csapat dolgozott különböző stratégiai területekről. A dokumentum a társadalmi egyeztetés keretében tavaly heteken keresztül elérhető volt, lehetőséget biztosított a főváros arra, hogy azt civilek, szakértők, bárki véleményezze. Tulajdonképpen követtük azt a menetrendet, ami a nagykönyvben le van írva, hogy hogyan is csinálunk egy szakmapolitikai dokumentumot” – mondja a Fővárosi Drogstratégiáról Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára.

Szerinte az, hogy az európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapestnek is van egy tudományosan megalapozott drogstratégiája, kiemelten fontos, főleg akkor amikor az országnak nincs. Éppen ezért értetlenül áll a fideszes javaslat előtt, amely a fővárosit vonná vissza, miközben nemlétező országos drogstratégiára hivatkozik. Szentkirályi Alexandra állításával ellentétben pedig a fővárosi stratégia az Európai Unió vonatkozó dokumentumaival és egyéb nemzetközi szervezetek dokumentumaival összhangban készült el. „Ugyan egy stratégia önmagában semmit nem fog megoldani, de azt bátran állíthatom, hogy hozzá tud ahhoz járulni, hogy kifejezzen egyfajta szakmai vagy szakmapolitikai akaratot, segíteni tudja az egyes szervezetek, szakmák együttműködését.” – teszi hozzá a szakember.

Kérdésünkre azt is sorolja, hogy a Fidesz-frakcióvezető által kiemelt (és hiányolt) prevenciót illetően mi mindent tartalmaz a stratégia: „Például biztosítani kell azt, hogy megfelelő színvonalú és megbízhatóságú prevenciós programok jelenjenek meg a különböző intézményekben, hogy azok korszerűek legyenek és reflektáljanak a nemzetközi gyakorlatokra. De az is benne van, hogy képezni kellene a prevenciós szakembereket, vagy hogy szükség lenne egy átfogó regiszterre, ami az aktuálisan elérhető prevenciós programokat tartalmazza naprakészen, hogy ezekhez forrást kell biztosítani. De az is része, hogy tárgyalni kellene a kormánnyal, hogy megfelelő-e az a jelenlegi szabályozás, ami miatt a civil szervezetek nem folytathatnak prevenciós munkát az iskolákban.”

A stratégia prevencióról és ártalomcsökkentésről szóló részeiben az is megjelenik, hogy a szerhasználat környezetére is oda kell figyelni. Ide tartozna például az is, hogy azok a vendéglátóipari egységek, amelyek a fővárossal vannak szerződésben, kötelezhetőek legyenek arra, hogy a biztonságos szórakozóhely program kritériumainak megfeleljenek. Felvinczi Katalin hangsúlyozza, tények bizonyítják, hogy önmagában sem a büntetőjogi eszközök, a kínálatcsökkentés nem tudja visszaszorítani a szerhasználatot.

„A gyerekek nem azért fogyasztanak szereket, mert előtte nem, vagy nem elég gondosan tanulmányozták a büntető törvénykönyvet.”

– mondja.

A szakember arra is rámutat, hogy miközben a fővárosi Fidesz újraírná a budapesti stratégiát, hatályos országos drogstratégia nincs, de az országos ellátási lánc is töredezett, hiányzik a rendszerszemlélet, átgondoltság. Nincs pályázati forrás prevencióra, a szerhasználók ellátási láncában is kapacitáshiány és rendszerszintű problémák vannak, az ártalomcsökkentés pedig, ezek között különösen a tűcsere, kifejezés szintjén sem jelenik meg a kormányzati dokumentumokban. „Halott drogosból ritkán lesz talpra állt szenvedélybeteg, tehát ha az életet nem tudjuk megvédeni, akkor nyilván gyógyítani sem fogunk tudni”  - jegyezte meg Felvinczi Katalin, aki bízik benne, hogy a drogstratégia ügye nem válik politikai csatározások témájává a fővárosban és a képviselők érdemben konzultálni fognak a területen dolgozó szakértőkkel, meghatározó civil szervezetekkel.

Borítókép: Facebook / Szentkirályi Alexandra