Reménytelen helyzetben a kórházban hagyott kisbabák
Több mint 300 csecsemő vár szerte az ország kórházaiban arra, hogy megoldódjon a sorsuk. Az egyre növekvő mélyszegénység és a nevelőszülők hiánya miatt sem a vér szerinti családjukba nem tudnak hazakerülni, sem nevelőcsaládhoz jutni.
Több mint 300 csecsemő vár szerte az ország kórházaiban arra, hogy megoldódjon a sorsuk. Az egyre növekvő mélyszegénység és a nevelőszülők hiánya miatt sem a vér szerinti családjukba nem tudnak hazakerülni, sem nevelőcsaládhoz jutni.
Bár a családpolitikai intézkedések ellenére is csökken a születésszám hazánkban, a kórházakban egyre több olyan csecsemő van, akit nem visznek haza. Ugyanis gyarapszik a létminimum alatt élő családok száma, akik sokszor az alapvető feltételeket sem tudják biztosítani ahhoz, hogy a gyámügy a kisbabát hazaengedje a születése után. Nincs elegendő korszerű csecsemőotthon, ugyanakkor a nevelőszülői rendszerből drasztikusan sok, mintegy 2000 nevelőszülő hiányzik, így szó szerint a kórházakban, a rácsos ágyakban rekednek a csecsemők.
A magyar egészségügyi rendszerben a nővérek és ápolók túlterheltek, a csecsemők alapszükségleteinek ellátásán túl - pelenkázás, etetés, fürdetés - nem lehet rájuk terhelni a kórházban hagyott, többnyire egészséges gyermekek érzelmi szükségleteinek kielégítését, fejlesztését is.
Pedig gondoskodás hiányában ezek a gyerekek mind fizikailag, mind mentálisan lemaradnak kortársaiktól.
A Nevetnikék Alapítvány immár 16 éve jár Pécsen a kórházakba és gondozza az intézményekben rekedt kisbabákat. Kőműves Glória, az alapítvány vezetője a kontroll.hu Nekünk fontos című podcastjában elmondta, az ő tapasztalataik szerint is valóban megnőtt az egészségügyi intézményekben hagyott csecsemők száma, éppen ezért országos önkéntes hálózatot kezdtek építeni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől Zaláig mindenhol biztosítva legyen ebben a hosszúra nyúló átmeneti állapotban is a gyermekek gondozása. Mint mondta, valóban szörnyű hallgatni a magányosan síró csecsemőket, de még borzasztóbb, amikor már nem is sírnak, mert feladták, hogy kapcsolatot teremtsenek a külvilággal.
Varró Gabriella, az SOS Gyermekfalvak kommunikációs vezetője pedig arról beszélt a műsorban, hogy a közelmúltban olyan kommunikációs kampányt bonyolítottak, amellyel a kórházban maradt kisbabákra hívták fel a figyelmet, ugyanakkor nevelőszülőket is szerettek volna toborozni az akcióval. Ez azonban nem könnyű, mert Magyarországon a nevelőszülők alulfizetettek, és a szakma társadalmi megbecsültsége is alacsony. Pedig rendkívül nagy szükség lenne elhivatott nevelőszülőkre, ugyanis közel 24 ezer gyermek él jelenleg állami gondoskodásban, a gyermekotthonok egy részében pedig zsúfoltság és embertelen körülmények uralkodnak.
A teljes műsor itt is megnézhető: